Kronstadt

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Ez a szócikk az orosz városról szól. Hasonló címmel lásd még: Kronstadt (egyértelműsítő lap).

Kronstadt a történelmi német neve a romániai Brassó városának is.

Kronstadt (Кронштадт)

Kronstadt címere

Kronstadt zászlaja

Közigazgatás

Ország

Oroszország

Föderációs alany

Szentpétervár

Alapítás éve

1704

Irányítószám

197760–197762

Körzethívószám

+7 812

Autórendszám kódja

78, 98

Testvérvárosok

Lista

Toulon
Piła
Asipovichy
Nordborg
Návplio
Mühlhausen
Kotka
Derbent
Novocserkasszk
Sumoto
Zelenodolszk
Feodoszija
Messina
Szevasztopol
Hradec Králové
León

Népesség

Teljes népesség

44 401 fő (2018. jan. 1.)^[1]

Földrajzi adatok

Időzóna

UTC+03:00

Elhelyezkedése

Kronstadt

Pozíció Oroszország térképén

é. sz. 60° 00′, k. h. 29° 46′60, 29.76666666666760.000000°N 29.766667°EKoordináták: é. sz. 60° 00′, k. h. 29° 46′60, 29.76666666666760.000000°N 29.766667°E

Kronstadt

Pozíció Szentpétervár térképén

Kronstadt weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Kronstadt témájú médiaállományokat.

Kronstadt (oroszul Кронштадт), a német Kron, azaz „korona” és stadt, azaz „város” szavakból) oroszországi kikötőváros Szentpétervártól 30 kilométerre nyugatra, a Finn- és a Kronstadti-öblöt elválasztó Kotlin-szigeten. Közigazgatásilag Szentpétervárhoz tartozik, annak Kronstadti közigazgatási kerületét, egyúttal Kronstadt város nevű önkormányzati körzetét alkotja.

Lakossága 43 005 fő volt a 2010. évi népszámláláskor.^[2]

Kronstadt hagyományosan az orosz admiralitás (haditengerészeti főparancsnokság) székhelye és a Balti Flotta Szentpétervár bejáratát őrző bázisa.

1921 márciusában itt zajlott a kronstadti felkelés. A történelmi városközpont és az erődítmények az UNESCO világörökség részét képezik.

A Szovjetunió fennállása idején Kronstadt zárt város volt.

Bővebben: Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek

Története

Kronstadtot I. Péter cár alapította, miután 1703-ban elfoglalta a Kotlin-szigetet Svédországtól. Az első erődítményeket 1704. május 18-án kezdték építeni.

A Kronstadti-erődöt rendkívül gyorsan építették fel. A Finn-öböl nem mély és télen teljesen befagy. Az építkezéshez tölgyfatörzsek ezreit használták fel és köveket. Mindezt az öböl jegén szállították keresztül és a jégbe vágott lékeken keresztül építették be. Az öblön így számos kis szigetet képeztek, melyeken erődöket emeltek, lezárva Szentpétervár bejáratát a nyílt tenger felől. Csak két keskeny hajózható csatorna maradt szabadon, ezeket a legerősebb erődítmények őrizték.

A 19. században a védműveket még jobban megerősítették.

A kronstadti felkelés

1921. március elején a kronstadti matrózok fellázadtak a bolsevikok ellen. Az esemény igen nagy csapás volt a rendszerre, hiszen az itteni matrózok a kommunizmus hívei voltak, és igen nagy szerepük volt az 1917-es bolsevik hatalomátvételben. A lázadás fő támogatói a Petropavlovszk, a Szevasztopol és a Reszpublika sorhajók legénysége volt. A matrózok az igazi szocializmust akarták megvalósítani, és a bolsevikok hatalmát megdönteni.^[3]^[4]

A helyzet megoldására az oroszországi polgárháború egyik vörös parancsnokát, Mihail Tuhacsevszkijt jelölték ki. Március 7-én elkezdték ágyúzni a kronstadti erődöt és mintegy 50 000 katona sorakozott fel a kb. 3000 matróz ellen. A március 8-án megindított első roham kudarcba fulladt, és mintegy 1000 bolsevik katona a felkelők oldalára állt. A következő támadásra március 17-ének éjszakáján került sor, amikor a vörös csapatok a befagyott jégen átkelve kerültek az erőd és a felkelők közelébe. Ezzel együtt mérges gáz is bevetésre került és másnap délre a felkelést teljesen felszámolták. A túlélők egy része Finnországba menekült, más részüket sarkkörön túli fogolytáborba zárták.^[3]^[5]

A második világháborúban

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Látnivalók

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kronstadt egyik fő látványossága a Szent Miklós katedrális,amit 2013-ban szentelt fel közösen szentelt fel I. Kirill moszkvai pátriárka és III. Teofil jeruzsálemi pátriárka. A templom különlegessége, hogy a mecsetté alakított Haiga Szófia stílusában épült.

Híres kronstadtiak

Nyikolaj Sztyepanovics Gumiljov költő

Jegyzetek

↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ ^a ^b William J. Spahr: Sztálin hadvezérei, p. 157.
↑ Kronstadt - egy újabb forradalom kiindulópontja?. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
↑ Kronstadt - 1921, a felkelés eltiprása. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)