Kszenyija Alekszandrovna Romanova orosz nagyhercegnő

Kszenyija Alekszandrovna
UralkodóházHolstein–Gottorp–Romanov
Született1875. április 6.
Szentpétervár
Elhunyt1960. április 20. (85 évesen)
London
NyughelyeRoquebrune-Cap-Martin
ÉdesapjaIII. Sándor orosz cár
ÉdesanyjaDániai Marija Fjodorovna
HázastársaAlekszandr Mihajlovics orosz nagyherceg
GyermekeiIrina Alekszandrovna
Andrej Alekszandrovics
Fjodor Alekszandrovics
Nyikita Alekszandrovics
Dmitrij Alekszandrovics
Rosztyiszlav Alekszandrovics
Vaszilij Alekszandrovics
Vallásaorosz ortodox
A Wikimédia Commons tartalmaz Kszenyija Alekszandrovna témájú médiaállományokat.

Kszenyija Alekszandrovna nagyhercegnő (oroszul: Великая Княжна Ксения Александровна Романова; Szentpétervár, 1875. április 6.greg./március 25.jul.London, 1960. április 20.) orosz nagyhercegnő, III. Sándor cár és Marija Fjodorovna cárné első lánya (harmadik gyermeke), Alekszandr Mihajlovics nagyherceg felesége.

Élete

Fiatalkora

Kszenyija születésekor édesapja, a későbbi III. Sándor még csak cárevics volt. Édesanyja a dán királyi családból származott, így szoros rokoni kapcsolatban állt a legtöbb európai uralkodóházzal.

1881. március 13-án meghalt Kszenyija nagyapja, II. Sándor, az új cár így Kszenyija apja lett. III. Sándor, okulva az apja ellen elkövetett merényletekből, családját egy biztonságos, szigorúan őrzött kastélyba, Gatcsinába költöztette. Kszenyija boldogan nőtt fel itt testvéreivel együtt.

Eljegyzése és házassága

Kszenyija és jövendőbelije, Alekszandr Mihajlovics az 1880-as években találkoztak, amikor a Romanovok egy kisebb családi összejövetelt tartottak. Bár Alekszandr Mihajlovics (vagy Szandro, ahogy a családban hívták) majdnem kilenc évvel idősebb volt Kszenyijánál, hamar jóbarátok lettek. Később, ahogy Kszenyija felnőtt, az érzéseik megváltoztak és elmélyültek.

Kszenyija szülei nem támogatták lányuk választását, mert még túl fiatalnak tartották Kszenyiját, és Alekszandr jellemét illetően sem voltak biztosak. Kszenyija és Alekszandr azonban kitartottak. Végül 1894 januárjában eljegyezhették egymást, köszönhetően Mihail Nyikolajevics (Alekszandr apja) közbenjárásának. Bár Marija Fjodorovna cárné továbbra is sokat panaszkodott Alekszandr durvaságára és arroganciájára, a pár 1894. augusztus 6-án Peterhofban egybekelt.

Kszenyijának és Alekszandrnek hét gyermeke született – egy lány és hat fiú:

Kszenyija a családja körében

Ennek ellenére házasságuk nem volt boldog. Alekszandrnak elege lett az oroszországi eseményekből, emiatt egyre több időt töltöttek külföldön, leginkább Dél-Franciaországban. A másik hallgatólagos engedelmével mindketten szeretőt tartottak; Kszenyija esetében ez egy Fane nevezetű angol ember volt, akivel a nagyhercegnő egészen a második világháborúig tartotta a kapcsolatot.

A forradalom után

Kszenyija az első világháború alatt, a Romanov-család legtöbb nőtagjához hasonlóan, kórházakat támogatott. Amikor 1917-ben kitört a forradalom, Kszenyija és családja csatlakozott az édesanyjához és a húgához, Olga Alekszandrovnához, és megpróbáltak kimenekülni Oroszországból. A kísérlet kudarccal végződött, Kszenyija a Krímbe utazott a családjával.

1919-ben megint megpróbálták elhagyni az országot, de ekkor már Kszenyija unokatestvére, V. György brit király és nagynénje, Alexandra brit királyné, V. György édesanyja is segített nekik. Marija Fjodorovna cárnéval és a családjával Kszenyija Londonba repült. Londonból Marija Fjodorovna Dániába ment, az anyacárné rokonaihoz, ahol később csatlakozott hozzá Olga Alekszandrovna a férjével és két gyermekével. Kszenyija viszont Londonban maradt a gyerekeivel, és az angol király által nekik adományozott birtokon éltek. Alekszandr Mihajlovics ekkor már nem élt velük, ő Franciaországban lakott.

1928-ban Marija Fjodorovna megbetegedett, Kszenyija pedig elutazott hozzá Dániába. Az anyacárné október 13-án meghalt, majd öt évvel később, 1933. február 26-án Alekszandr Mihajlovics követte őt. Kszenyija a fiaival elment Sándor temetésére Roquebrune-be.

Kszenyija Alekszandrovna 1960. április 20-án halt meg, Angliában. Franciaországban temették el, férje mellé, Roquebrune-ben.

Jegyzetek

Források

  • Zeepvat, Charlotte: Ablak egy elveszett világra – A Romanov-család fotóalbuma
Kszenyija Alekszandrovna Romanova orosz nagyhercegnő ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. I. Pál orosz cár
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Miklós orosz cár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Württembergi Marija Fjodorovna orosz cárné
 
 
 
 
 
 
 
4. II. Sándor orosz cár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. III. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
9. Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. III. Sándor orosz cár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Lajos hesseni nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
10. II. Lajos hesseni nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Henrietta Lujza hessen–darmstadti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Hesseni Marija Alekszandrovna orosz cárné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Károly Lajos badeni trónörökös
 
 
 
 
 
 
 
11. Vilma hesseni nagyhercegné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Amália hessen–darmstadti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. Kszenyija Alekszandrovna Romanova orosz nagyhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Frigyes Károly Lajos schleswig–holstein–sonderburg–becki herceg
 
 
 
 
 
 
 
12. Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Friderika schliebeni grófnő
 
 
 
 
 
 
 
6. IX. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Károly hessen–kasseli herceg
 
 
 
 
 
 
 
13. Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Lujza dán királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Dániai Marija Fjodorovna orosz cárné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Frigyes hessen–kasseli herceg
 
 
 
 
 
 
 
14. Vilmos hessen–kasseli tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Karolina nassau–usingeni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Lujza hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Frigyes dán királyi herceg (1753–1805)
 
 
 
 
 
 
 
15. Lujza Sarolta dán hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Friderika mecklenburg–schwerini hercegnő
 
 
 
 
 
 
Nemzetközi katalógusok
  • történelem Történelemportál
  • Oroszország Oroszország-portál