Kufstein

Kufstein
Kufstein vára
Kufstein címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Tirol
Kerület	Kufstein
Járás	Kufsteini járás
Polgármester	Herbert Marschitz
Irányítószám	6330–6333
Körzethívószám	05372
Forgalmi rendszám	KU
Testvérvárosok	Lista Amasya Frauenfeld Langenlois Rovereto
Népesség
Teljes népesség	19 126 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	499 m
Terület	39,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 35′, k. h. 12° 10′47.583333333333, 12.16666666666747.583333°N 12.166667°EKoordináták: é. sz. 47° 35′, k. h. 12° 10′47.583333333333, 12.16666666666747.583333°N 12.166667°E
Kufstein weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kufstein témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kufstein város Ausztriában, Tirolban, a Kufsteini járásban. Lakosainak száma kb. 17 000. Területe 39,45 km².

Fekvése

Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység (Császárhegy) nyugati lábánál, Németország határán található. Az Alsó-Inn-völgyi vasútvonal és a Rosenheim–Kufstein-vasútvonal itt találkozik.

Története

Első írásos említése a 788-790 körüli időből származik, „Caofstein” formában. Várát 1205-ben építették a bajor püspök rendeletére. Városi jogokat 1393-ban kapott, mivel már ezt megelőzően is évszázadokon át jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított le. A középkorban harcias bajor hercegek voltak a vár s a város birtokosai.

1504-ben I. Miksa császár szerezte meg Kufsteint és környékét, és azután 1512-ben meg is erősíttette a várat. Ekkor épült a 4-8 méter vastag falaival minden korabeli ostromot kibíró Kaiserturm (Császár-torony) is. Miksa a várat és környékét Tirolhoz csatolta, amely azóta is Tirolhoz tartozik.

Kufstein városa

A város annak ellenére, hogy többször is ostrom és tűzvész pusztította, nagyrészt megtartotta középkori jellegét, építészeti szépségeit.

Gazdasági jelentőségét az Inn folyón megindult hajózásnak köszönhette. A bajorok 1703-ban felgyújtották; 1805 és 1814 között egész Tirollal együtt bajor kézen volt. Az erődítmény 1865-ig rettegett börtön volt, majd 1888-ig kaszárnya.

Kufstein vára

Bővebben: Kufstein vára

A vár 606 méter tengerszint feletti magasságával jó 100 méterrel emelkedik a város fölé, ahová legegyszerűbben a Römerhofgasséról gyorsfelvonóval lehet feljutni.

A fő részeivel a város irányába forduló erődítmény hatalmas Kaiserturmján (Császár-tornyán) kívül láthatók még a Bürgerturm (Polgárok tornya), Rondella (Körbástya), Fuchhsturm (Rókatorony) masszív épületei is.

A kitűnő állapotban lévő épületegyüttes várjellege 1822-ben szűnt meg. A Császár-torony a 18–19. században börtön volt, főleg a Habsburgok ellen harcoló politikai foglyok börtöne volt – köztük sok magyaré is – illetve egyéb főbenjáró bűnökért elítélt rabok kerültek ide.

A várban helyezték el a Heimatmuseum gazdag gyűjteményét is. A Bürgerturm kincse és művészi ékessége az első világháborúban elesett hősök emlékére 1931-ben felállított Heldenorgel (Hősök orgonája). A 26 regiszteres, 1813 sípos remek hangú orgona zenéje a torony nyitott ablakán keresztül 15 km távolságra is elhallatszik. Minden délben meg is szólaltatják, valamint június 15 és szeptember 15 között este 6 órakor is játszanak rajta.

A Császár-torony

A Császár-toronyban (Kaiserturm), amely 1518 és 1522 között épült, több magyar fogoly is raboskodott:

• Kazinczy Ferenc (1759–1831) 1799–1800-ban (2-es cella)^[2]
• Teleki Blanka grófnő (1806–1862) 1853–1856-ban (2-es cella)
• Leövey Klára (1821–1897)
• Id. Wesselényi Miklós (1750–1809) 1785–1789 között (5-ös cella)
• Szentjóbi Szabó László (1767–1795) költő 1795-ben (7-es cella)^[3]
• Batsányi János (1763–1845) magyar költő 1795–1796 közt
• Bisztray Károly (1822-1911) 48-as honvédtiszt, törvényszéki bíró, emlékiratíró.
• Gaál György (1814–1896) református lelkész 1850–1856 között
• Rózsa Sándor (1813–1878) 1859–1865 között (13-as cella; falfestmény róla, 1916-ból)
• Haubner Máté (1794–1880) evangélikus szuperintendens (püspök)
• Czuczor Gergely (1800–1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós 1850–51-ben^[4]
• Szelényi Lajos (1794–1888) orvos, 1850 után
• Schwell Titusz (1821–1909) honvéd hadnagy, 1849–54 között

A magyar állam emlékkiállítást rendezett be a 10-es cellában.

A Budapesti Evangélikus Leánygimnázium 1937-ben márványtáblát állíttatott Kufsteinben az ott raboskodó magyarok nevével. A kutatás során több mint 90 magyar rab nevét sikerült kideríteni. A tábla másolata a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban látható. A táblaállítás emlékére színes album készült a rabok nevével, történetével, melyet az ünnepség és az utóélet egyéb dokumentumaival az Evangélikus Országos Levéltár őriz. Az eseményről dr. Martos Józsefné Sztrokay Piroska, a leánygimnázium nyugalmazott tanára 2002-ben könyvet publikált.^[5][6]

Egyéb látnivalók

• Késő gótikus plébániatemplom (1660–1666); 1840 és 1844 között barokk stílusban építették át, majd 1959-ben ismét átalakították a gótikus elemek hangsúlyozásával).
• Barokk kápolna (1705), főoltára 1765-ből való.
• Zarándoktemplom (1679–1681) barokk oltárral (1711).
• Erőd romjai (vízibástya) (16. és 17. század) – először 1205-ben említik, I. Miksa bővítette 1519 előtt, majd utódai tették ezt 1552–1563, illetve 1675–1740 között.
• Helytörténeti és kulturális múzeum (Heimatmuseum): Kaiserturm („Császár-torony”), a város jelképe, Caroli-bástya, Josefsburg.
• Polgár-torony (Bürgerturm) (1931); itt van az ún. Heldenorgel („hősök orgonája”), amely a világ legnagyobb szabadtéri orgonája (4307 sípos, 46 regiszteres); minden délben, és főszezonban este 6 órakor is megszólal.
• Mély kút (Tiefer Brunnen) – 1546-ban vágták a sziklába, 70 méter mély. A vízkiemelő taposókerék ma is működik, azonban nem lehet kipróbálni, a kerék rögzítve van, nem forog.
• Postatakarékpénztár (nemzeti romantikus épület, W. Bürger tervezte, 1904-ben épült).
• Városháza – fogazott oromzatos homlokzatát 17 tiroli város címere díszíti; a festett figurák egyike I. Miksa császárt ábrázolja.
• Römerhofgasse – a főutca, üzletekkel, borozókkal.

Híres személyek

• Karl Wendlinger autóversenyző.

Nagyítás

Kufstein és az Inn völgye

Jegyzetek

További információk

• A város hivatalos oldala