Kutor Ferenc

Kutor Ferenc
Született	Kutor Gyula Ferenc 1888. január 11.^[1] Nagyatád^[1]
Elhunyt	1970. november 1. (82 évesen)^[2] Pécs^[2]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Kutor Antal (1854−1934)
Foglalkozása	zeneszerző karnagy zenepedagógus tankönyvszerző
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1909–1913)
Zenei pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Híres dal	Simongáti lányok
Hangszer	zongora orgona
Sablon • Wikidata • Segítség

Kutor Gyula Ferenc, Kotory Kutor Gy. Ferenc (Nagyatád, 1888. január 11. – Pécs, 1970. november 1.) zeneszerző, karnagy, pedagógus.

Élete

Apjától tanult zongorázni. Kisgyermekként hamar megismerte a kottát. Jól és hamar váltotta a hangnemeket és abszolút hallása volt. Kisebb dalokat rögtönzött. Apja helyett gyakran orgonálta végig a templomi miséket, de otthon magyar nótákat is zongorázott.^[3]

Középiskoláit Kaposváron, Pécsett és Csurgón végezete.^[4] 1909-ben szerzett tanítói oklevelet Csurgón, majd a Zeneakadámián zeneszerzői és középiskolai zenetanári képesítést.^[forrás?] Az akadémia az 1913–14-es tanév első féléve után elbocsátotta, oklevelet nem kapott.^[5] Legismertebb tanárai Antalffy Zsíros Dezső, Weiner Leó, Herzfeld Viktor, Siklós Albert voltak.

Megszakításokkal tanítóként, tanárként működött Kaposváron, Nagyatádon és a környező falvakban.^[4] Henészen tanító, Budapesten elemi iskolai énektanító. 1914-től a 44. gyalogezred katonája a szerb, orosz és olasz harctéren; megsebesült, hadnagyként szerelt le.^[6]

1920-21-ben Bodvicán tanított.

1927-től nyugdíjazásáig a Pécsi Tanítóképző Intézet zenetanára volt, a kántorképző tanfolyam vezetője. Nyugdíjasként a Városi Zenekonzervatórium és a Nagy Lajos Gimnázium óraadó tanára.^[6]

A II. világháborúban - megszakításokkal - hátországi szolgálatot teljesített, rövid ideig hadifogságban volt.^[4]

Egyénisége, nyelvi gazdagsága tanítványára, Csorba Győzőre is hatott.^[7]

Munkássága

Orgonaműveket, oratóriumot, dalokat és egy operettet komponált.

Római katolikus szertartási könyve 1929-ben jelent meg, két preludiumos orgona kötete 1930-31-ben.

Zeneelméleti Alapismeretek címmel kétkötetes tankönyvet írt, szerkesztője volt a "Dalol a Nemzet" című folyóiratnak.

A Gárdonyi Géza és a Berzsenyi Irodalmi Társaság tagja.^[6] Tagja volt a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének, a Szent Cecília Egyesületnek, a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Körnek. Munkatársa volt a Magyar Kórus és a Musica Sacra című egyházzenei folyóiratoknak. Egyik karnagya az Országos Dalosszövetségnek.

Szerzeményeinek kézirata az Országos Széchenyi Könyvtár zenetárában került elhelyezésre.

Zeneszerzeményei

Zenekari szvit öt tételben
Magyar rapszódia
Karácsonyi álom (zenés játék)
Lepkevadászat (operett)
Aranypille (operett, 1936. május 9. Pécsi Nemzeti Színház)
Sextett (vónóskar)
Magyar fohász Szent Erzsébethez (Pécs,1934. június 3.)
Egyéb alkotásai: Requiem, 23 római katolikus egyházi ének, három mise és oratórium Szent Margitról.
Zenekari és kamarazenei művei: számos induló, keringő, táncdal.
Műdalok, mintegy 200 magyar nóta.

Művei

Zeneelméleti alapismeretek. A népiskolák 3-6. osztálya számára. Pécs, 1925.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Magyarországi felsőoktatási intézmények (1580-1918)
↑ ^a ^b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
↑ http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/index.php?act=menu tart&rovat mod=archiv&eid=34&rid=5&id=241 Kutor Ferenc
↑ ^a ^b ^c Kutor Ferenc^{[halott link]}
↑ Magyarországi felsőoktatási intézmények (1580–1918)
↑ ^a ^b ^c KatLex
↑ Csorba Győző: Vallomások, interjúk, nyilatkozatok^{[halott link]}