Kvasir

Kvasir, (Kvaser) volt az egyike a legokosabb és legravaszabb isteneknek a skandináv mitológiában. Őt tartják a mézsör eredendő lényének. Az Áz–ván háború végén az ázok és a vánok a béketárgyaláson körbe ültek, s középre egy edényt tettek le amibe köpködhettek. Ebből a nyálkeverékből született Kvasir, aki áz-istennek számít, bár a vánok között élt. Később két törpe, Fjalar och Galar megölte Kvasirt. A vérét felfogták három edénybe, melyek neve Odrerir, Son és Bodn volt. A vért mézzel keverték és méhsört erjesztettek belőle. Az Odrerir edényben készült a “költészet mézsöre”, aki abból ivott, bölcs lett és költői tehetséggel áldott. A Suttung-mézsörnek is nevezett italt (Suttung óriásról, aki elveszi az Odrerirt a törpéktől) végül Odin, aki költészet istene is, lopja el sas alakjában.

A verses Eddában is említik az edényt:

Kilenc varázsdalt
vettem a híres
Böltor fiától, Besztla atyjától,
ihattam az ízletes,
Ódrerir érlelte
édes mézsörből.

Források

• A viking mitológia legfontosabb szereplői
• Istenek a skandináv mitológiában
• Nordisk familjebok (2:a upplagan, 1908)
• Asatro - Gudarna
• Edda Mitologikus énekek (Tandori Dezső fordítása)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kvaser (mytologi) című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kvasir című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.