Lévárt

Lévárt (Leváre)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagyrőcei
Rang	község
Első írásos említés	1427
Polgármester	Halász Márta
Irányítószám	982 62
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RA
Népesség
Teljes népesség	80 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	207 m
Terület	7,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 30′ 50″, k. h. 20° 15′ 15″48.513889, 20.25416748.513889°N 20.254167°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 50″, k. h. 20° 15′ 15″48.513889, 20.25416748.513889°N 20.254167°E
Lévárt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lévárt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Lévártról szól. Lásd még: Kislévárd, Nagylévárd.

Lévárt (szlovákul Leváre, korábban Strelnice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Fekvése

Tornaljától 11 km-re északra, a Keleti-Turóc partján fekszik.

Története

A honfoglalás után területe a gyepűrendszer része volt. Első írásos említése 1427-ből származik „Lewart" néven. A 16. század második felében a Bebek család birtoka, később a Csákyaké lett. Régi fatemploma 1732-ben épült, helyére 1873-ban építették fel a mai templomot. Egykor híres fazekasfalu, azonban mára már kihalt ez a mesterség.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÉVÁRT. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Czékus Uraság, és mások, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Deretsknek szomszédságában, mellynek filiája, határja közép termékenységű, 1/3 része soványas, legelője elég, piatza közel, fája mind a’ két féle van ’s némellyek tserép edényeket tsinálnak."^[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lévárt, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Gömörhöz észak-nyugotra 1 mfld.. 390 kath., 101 evang. lak. Határa részint dombos, részint róna; van makkos erdeje, s egy hideg ásványos forrása, melly köszvényben, sebekben foganatosnak tapasztaltatik. F. u. a Csernyus nemzetségbeliek."^[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Lévárt, túróczvölgyi magyar kisközség, 67 házzal és 309 róm. kath. lakossal. 1427-ben a Bebek család birtoka. Későbbi birtokosai a Csernyus, Thuránszky és a Hevessy családok. Most dr. Hartl Sándornak van itt nagyobb birtoka és úrilaka, melyet a Thuránszky család építtetett. A községhez tartozik Lévárt fürdő is, mely hajdan nagyon látogatott hely volt. A forrást Csernyus Pál fedezte fel és ő volt a fürdő alapítója. Őt magát is ide temették és síremléke ma is fennáll. A fürdő mai tulajdonosa Hevessy Bertalanné. A község postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."^[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége

1910-ben 277-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 104 lakosából 88 magyar, 10 szlovák és 6 cigány.^[5]

2011-ben 100 lakosából 86 magyar és 13 szlovák.

2021-ben 80 lakosából 67 magyar, 7 szlovák, 1 cigány, 2 egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6]

Nevezetességei

• Szűz Mária Látogatása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1873-ban épült.
• Nepomuki Szent János kápolna.
• Falumúzeuma a község lakóinak egykori életét, használati tárgyait mutatja be.
• A községben a népi építészet néhány szép példája látható.
• Gyógyforrását Csernyus Pál fedezte fel és fürdőt alapított itt. Langyos meszes vize főleg ízületi bántalmak ellen volt hatásos. A valaha nyüzsgő fürdőélet mára már a múlté, a fürdő csaknem eltűnt, teljesen leromlott állapotban van.
• Ujváry Zoltán 1991-ben megjelent Szülőföldön hontalanul című művében egy lévárti család sorsán keresztül dolgozta fel a Beneš-dekrétumok általi jogfosztottság korszakának eseményeit. 2021-ben szobrot állítottak a néprajzkutató emlékére.^[7]

Jegyzetek

További információk

• Községinfó
• Lévárt Szlovákia térképén
• Lévárt a Gömör-Kishonti régió honlapján Archiválva 2007. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• E-obce.sk