Lüneburg

Lüneburg
Lüneburg címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Járás	Lüneburg járás (1947–)
Polgármester	Ulrich Mädge (SPD)
Irányítószám	21335 21337 21339
Körzethívószám	04131
Rendszám	LG
Testvérvárosok	Lista Kulmbach Ivrea Scunthorpe Naruto Clamart Iisalmi Viborg Tartu város
Népesség
Teljes népesség	76 837 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	1 091,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	17 m
Terület	70,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 53° 15′ 09″, k. h. 10° 24′ 52″53.2525, 10.41444444444453.252500°N 10.414444°EKoordináták: é. sz. 53° 15′ 09″, k. h. 10° 24′ 52″53.2525, 10.41444444444453.252500°N 10.414444°E
Lüneburg Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Lüneburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lüneburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lüneburg az Imenau partján, fontos fő közlekedési utak kereszteződésében fekvő település. A Lüneburger Heide tájegység névadó városa. Ismert gyógyhely, mely nevet fontos sókat tartalmazó forrásvizének köszönhet. Kultúrközpont; több főiskolája, akadémiája, Goethe intézete, saját színháza, múzeuma is van. Jelentős iparral: fémfeldolgozó-, konfekció, faipar, vegyipar és sólepárló üzem is található a városban.

Fekvése

Hamburgtól délkeletre fekvő település.

Története

A város a 10. század körül keletkezett, keletkezéséről számos legenda maradt fenn: Julius cézár pl. a közeli Kalkbergen szentélyt a holdisten tiszteletére emeltette, s talán akkoriban fedezték fel a sólelőhelyeket is, és akkor kapta a város a Lunaeburg, vagy Selenopolis nevet.

Egy másik legenda szerint a város egy vaddisznónak köszönheti létezését, az ugyanis addig turkált, míg víz tört fel a földből, amelyben dagonyázott egyet, majd továbbállva egy vadász célpontja lett, aki csodálkozva szemlélte a sós vízből kicsapódó sótól csillogó fehér állatot.

951-ben Hermann Billung a környék sólelőhelye miatt építette fel Kalkberg melletti várát. I. Ottó német-római császár pedig 956-ban az itteni bencés kolostornak adományozta a sóvám jogát.

A Billdung család kihalása után a város a cellei Welf-hercegek birtokába került.

Később egy feljegyzés szerint 1189-ben Oroszlán Henrik földig lerombolta a várost, az akkori rombolást csak a dóm vészelte át. Déli falán máig megtalálható egy tábla, rajta a felirat: Leonis vestigium (az oroszlán nyomai).

1269 óta a város a lüneburgi fejedelmek rezidenciája volt.

1371-ben a város polgársága a hercegektől jelentős szabadságjogokat vívtak ki maguknak, akik aztán e kiváltságokat 1637-ben visszaszerezték maguknak.

Lüneburg Hanza-város volt.

A 18. században bekövetkezett gazdasági visszaesés alatt Lüneburg a hannoveri hercegséghez csatlakozott.

Lüneburg 1803-1813 között francia megszállás alatt állt.

Nevezetességek

• Piactér (Marktplatz) - mai formája 1200 körül alakult ki.
• Városháza (Rathaus) - különböző korú és stílusú polgárházak sorából áll. Egyes részeinek keletkezési ideje 13. századtól a 18. századig alakultak ki.
• Szent János templom (St. Johanniskirche) - Az erőteljes csarnoktemplomot 1370-1380 között öthajósra bővítették. Tornya 106 méter magasságú, hegyes csúcsban végződő. Főoltárának szárnyait Szt. János, Szt. Orsolya, Szt. Cecilia és Szt. György életéből vett képek díszítik. A templom festményei 1482-ből valók.
• Mihály templom (Michaelkirsche)
• Kloster Lüne apácazárda - 1172-ben alapították. Temploma gótikus stílusú.

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A39-es autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Bahnhof Lüneburg

Jegyzetek

Források

• Panoráma (1980) Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5

Galéria

• 
• 
  víztorony
• 
• 
• 
• 
  Szent János templom
• 
• 
• 
  Lüne Kolostor
• 
  Mihály templom
• 
•