Laçın

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Laçın
Közigazgatás
Ország	Azerbajdzsán
Jogállás	város
Népesség
Teljes népesség	2190 fő (2005)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	889 m
Időzóna	UTC+04:00
Elhelyezkedése
é. sz. 39° 38′ 27″, k. h. 46° 32′ 49″39.640833, 46.54694439.640833°N 46.546944°EKoordináták: é. sz. 39° 38′ 27″, k. h. 46° 32′ 49″39.640833, 46.54694439.640833°N 46.546944°E
Laçın weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Laçın témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Laçın, örmény nevén Berdzor (örményül: Բերդձոր) város Azerbajdzsánban, a Laçıni járás központja. 1992-től 2023-ig a szakadár, Hegyi-Karabah Köztársaság megszállása alatt volt, 2024. január 1-jén, a de facto államalakulat feloszlatását követően a gyakorlatban is Azerbajdzsán részévé vált.

Demográfia (1989)

A település lakosságának a Hegyi-karabahi háború előtti összetétele:

• azeri 61,5% (7.902)
• kurd 20,1% (2.613)
• örmény 18% (2.210)
• egyéb 0,4% (52)

Kurdok

Az első kurd lakosok a XIX. század első felében érkeztek Kurdisztán iráni részéről. Idővel a Laçın járás többségét alkotó népességgé váltak. Az 1920-as évek elején Lenin levélbe ígérte oda a területet Narimanovnak, Azerbajdzsán külügyminiszterének: Laçın területileg tartozzon Azerbajdzsánhoz, ám ezáltal a Jerevánnak és Bakunak tett felsőbb szovjet ígéretek ellentmondásba keveredtek. A város 1923. július 7-én vált a Kurdisztán Ujezd (Vörös Kurdisztán) hat évig létező szovjet közigazgatási egység fővárosává. Ennek megszüntetésére 1929. április 9-én került sor, ami a kurd iskolák, lapok felszámolását is jelentette. Bushkapin beszámolója szerint az 1931. évi hivatalos statisztikák 3 322 kurd beszélőről (nem számítva a magukat kurdnak valló, a nyelvet nem ismerőket) szóltak. Az 1930-as évek második felében a többségében síita muszlim kurd lakosság nagy részét a szovjet hatóságok deportálták. Ennek ellenére a háború előtt még mindig létezett kurd kisebbség a városban.

Az azeri visszafoglalás óta az örmény kisebbség jelentős része, aggódva esetleges szankcióktól és megfélemlítésektől ezen városon keresztül menekültek vissza Azerbajdzsánból Örményország területére a laçıni folyosón át, amit az azeri hatóságok orosz békefenntartók segítségével újra megnyitottak a 2022-es blokád után, a visszatelepülő lakosság számára.

Jegyzetek