Lambda-barion

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2017 májusából)

A részecskefizikában a lambda-barion (vagy Λ-barion) egy, a hadronok családjába tartozó elemi részecske, melynek töltése +1 vagy semleges lehet.

Felfedezése

1947-ben kozmikus sugarak tanulmányozásakor atommag-proton szóródásakor egy olyan részecskét fedeztek fel, amelynek felezési ideje a várt 10^-23 s helyett sokkal hosszabb volt, mintegy 10^-10 s. A részecskét lambda részecskének nevezték el ( ${\textstyle \Lambda ^{0}}$ ), a kezdetekben azonban sokáig csak 'különös partikulumként' tartották számon - utalva a jelenség sajátos mivoltára - később ez a megnevezés megmaradt és ma is különös kvarknak nevezik azt a kvark típust, amely a lambda-részecskét is felépíti.

Fizikai tulajdonságai

A lambda részecske tehát a protonhoz és a neutronhoz hasonlóan egy barion, és egy uds kvark tripletből áll. A lambda-barion ${\textstyle 2,9\centerdot 10^{-10}}$ s alatt egy 939 ${\textstyle MeV}$ tömegű protonra és egy 140 ${\textstyle MeV}$ tömegű $\pi -$ mezonra bomlik.

\Lambda ^{0}\longrightarrow p^{+}+\pi ^{-}

A rövidebb életidőt a kísérletek során azért feltételezték, mert a lambda-barion – mint az erős kölcsönhatásban részt vevő részecske – életideje igen rövid. A létrejövő nagyságrendekkel hosszabb felezési idő egy teljesen új szemléletet adott az energiamegmaradási törvény tekintetében is.