Laosz földrajza

Laosz
Laosz politikai térképe
é. sz. 18° 00′, k. h. 105° 00′18, 10518.000000°N 105.000000°E
Kontinens	Ázsia
Szubrégió	Délkelet-Ázsia
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés	84.
Teljes terület	236 800 km²
Partvonal	0 km
Szárazföldi határ	5 083 km
Környező országok	Vietnám,  Kambodzsa,  Thaiföld,  Mianmar,  Kína
Tengeri terület	0 km
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont	Phubia, 2820 m
Legalacsonyabb pont	Mekong, 70 m
Használatban levő terület
Megművelhető terület	6,2 %
Állandó termőföld	0,7 %
Állandó legelő	3,7 %
Erdő, erdős terület	67,9 %
Egyéb terület	21,5 %
Egyéb jellemzők
Éghajlat	monszun
Domborzat	északon hegyvidék, délebben az ország keleti felén síkság
Természeti veszélyek	erdőirtás, talajerózió, aszály, árvizek
A Wikimédia Commons tartalmaz Laosz témájú médiaállományokat.

Laosz egy tengerparttal nem rendelkező, nagyrészt hegységek által szabdalt szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában. Magyarországnál két és félszer nagyobb, a Hátsó-indiai-félszigeten fekszik.^[1] 1954 óta független állam. Északon erdős hegyvonulatok, délen a Mekong folyó alföldje uralja. A Vietnám és Thaiföld közötti déli részét kisebb fennsíkok és dombvidékek alkotják. Déli részén található a világ legnagyobb folyami szigetcsoportja, a Négyezer-sziget vidéke.^[2]

Általános adatok

Terület

• Teljes: 236 800 km²
• Szárazföld: 230 800 km²
• Víz: 6000 km²

Határok

Összes: 5083 km.

Országokra kivetítve:

Domborzat

Laosz felszínének nagyobb részét hegységek borítják, például az Annamitte-lánchegység, ami a Vietnámmal közös határt alkotja. A hegység egyben választóvonalat húz a kínai, illetve az indiai befolyásultságú kultúrák közé is. A felszín másik részét a folyóvölgyek alkotják. Az északi országrész nagyrészt hegyes, keskeny folyóvölgyekkel és meredek hegyoldalakkal. Egyedül a Vientiane-ban és a Sziangkhuang tartományban találhatók alföldek ezen a részen. Délen már jóval több síkvidék található. A Szavannakhet és Tjampatszak tartománybeli nagy alföldek alkalmasak a rizstermesztésre és az állattartásra is. A legdélebbi tartományok többsége szintén hegyes vidék. Az ország legmagasabb pontja a Phubia, ami 2817 méter magas, a legalacsonyabb pedig a Mekong völgyében található.^[3]

Éghajlat

Az ország a trópusi monszun éghajlati övbe tartozik. Három évszak alakult ki:

• esős évszak májustól októberig
• hideg, száraz évszak novembertől februárig
• meleg, száraz márciusban és áprilisban.

A monszun általában ugyanakkor, májusban érkezik, de vannak időbeli szélsőségek. Területileg sem egyenletes eloszlású a csapadék mennyisége. Az eddigi legmagasabb éves csapadékérték 3700 mm volt a Bolovens-fennsíkon, Tjampatszak tartományban. Vientiane 1700, Szavannakhet 1440, Luangprabang pedig 1360 mm csapadékot kap egy évben átlagosan.

A hőmérséklet is hasonlóan szeszélyes lehet. A meleg, száraz évszak idején 40 °C is lehet a Mekong-völgyben, de januárban 5 °C-ra is lehűlhet a levegő a hegyekben.^[3]

Vízrajz

Laosz leghosszabb és legfontosabb folyója a Mekong. 1754 km hosszan a thai–laoszi határ is a folyó mentén húzódik. Az ország területén teljes egészében hajózható, ám a tengerrel való összeköttetést a Dong-vízesés megakadályozza. Ezenkívül jelentős még a Nam Ou nevű folyó is. A folyóknak a közlekedésben, az élelmezésben illetve a vízenergia-termelésben van jelentős szerepe. Ez utóbbi energiaforrás az ország szükségletének fontos részét képezi.^[4]

Növény- és állatvilág

Az országban több különleges, ritka élőlény található. A fő növényzetet az esőerdők képezik, melynek fáit a helyi lakosok házépítésre szokták használni. Az állatvilág több ritka, veszélyeztetett vagy csak erre a vidékre jellemző fajjal rendelkezik. Ilyenek az indonéziai tigris, az ázsiai elefánt, az óriás gaur. Néhány kihaltnak hitt állatot is itt fedeztek fel újra, például az Annamite nyulat a szaolát és a laoszi sziklapatkányt is.^[4]

Környezetvédelem

Luangprabang

Vientián

Pakxé

Savannakhet

Phubia

Vietnámi-öböl

Laosz domborzati térképe

A legkomolyabb környezetvédelmi problémák az erdőirtás, a talajerózió, az aszály vagy az árvizek a monszun szeszélyessége miatt. Az erdők megóvása miatt hozták létre a Nemzeti Természetvédelmi Területeket, melyekből jelenleg 20 darab van, és 29 000 km²-nyi területet fednek le. Ezenkívül tervbe vették még további 11-nek a létrehozását.^[4]

A jelenlegi 20 terület:

• Dong Ampham
• Dong Hua Sao
• Dong Phou Vieng
• Hin Nam Nor
• Nakai Nam Theun
• Nam Et
• Nam Ha (East)
• Nam Kading
• Nam Phoun (Poui)
• Nam Xam
• Phou Den Din
• Phou Hin Poun
• Phou Khao Khouay
• Phou Loeuy
• Phou Phanang
• Phou Xiang He
• Phou Xiang Thong
• Xe Bang Nouan
• Xe Piane
• Xe Sap

Jegyzetek