Leopold Mozart

Leopold Mozart
Életrajzi adatok
Születési név	Johann Georg Leopold Mozart
Született	1719. november 14. Augsburg
Elhunyt	1787. május 26. (67 évesen) Salzburg (Ausztria)
Sírhely	Sebastiansfriedhof
Házastársa	Anna Maria Pertl
Gyermekei	Maria Anna Mozart Wolfgang Amadeus Mozart
Szülei	Johann Georg Mozart
Iskolái	Salzburgi Egyetem
Pályafutás
Műfajok	szimfónia
Hangszer	hegedű
Tevékenység	zeneszerző, zenepedagógus, zeneművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Mozart témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Johann Georg Leopold Mozart (Augsburg, 1719. november 14. – Salzburg (Ausztria), 1787. május 28.) német/osztrák zeneszerző, zenepedagógus és hegedűművész. Ma leginkább Wolfgang Amadeus Mozart édesapjaként ismert, de a maga idejében saját jogán is az volt.

Élete

Augsburgban (ma Németország része) született, a mai Mozart-házban, egy könyvkötő fiaként. Az augsburgi gimnázium elvégzése után 1735-ben a jezsuita St. Salvator iskolában gyakran adott elő színészként és énekesként, emellett orgonált és hegedült. Humán és zenei képzettségét egyaránt itt alapozta meg. 1737-ben a salzburgi bencés egyetem filozófia- és joghallgatója lett. A salzburgi egyetemen teológiát tanult, de a zene jobban érdekelte. 1740-ben hegedűművész és Thurn und Taxis gróf inasa lett. 1747-ben feleségül vette Anna Maria Pertlt, aki nek tőle hét gyermeke született, de csak kettő érte meg a felnőttkort, Maria Anna (Nannerl) és Wolfgang Amadeus.

Leopold Mozart volt a salzburgi érsekek (III. Zsigmond és Jeromos) udvari zeneszerzője, Vicekapellmeistere. 1756-ban, abban az évben, amikor Wolfgang Amadeus született, Leopold megírta Versuch einer gründlichen Violinschule című művét, egy értekezést a hegedülésről, amely ma – Johann Joachim Quantz Versuch einer Anweisung die Flöte traversière zu spielen és Carl Philipp Emanuel Bach Versuch über die wahre Art das Clavier zu spielen című művével együtt – az egyik legfontosabb kordokumentum a 18. századi előadásmódokról. Sok időt töltött két gyermeke tehetségének fejlesztésével, sokszor saját munkája árán is.

Művei

Leopold Mozart zenei tevékenységére kevés figyelmet fordítanak a fiáéhoz képest, de G-dúr Gyerekszimfónia zenekarra és játékokra című műve (melyet egykor Haydnnak tulajdonítottak) továbbra is népszerű, és több szimfóniája és egyéb műve is fennmaradt. Fontos volt számára a természetesség kifejezése műveiben; a Vadászszimfóniába (Sinfonia da Caccia) kiáltásokat és lövések hangját komponálta bele, a Bauernhochzeit (Parasztesküvő) című művébe pedig skótdudát, cimbalmot, tekerőlantot, hujjogást és fütyülést, pisztolylövéseket.

Leopold Mozartnak rengeteg műve elveszett, és nem tudni, a fennmaradtakból mennyire ítélhető meg munkásságának egésze. Néhány művét később tévesen Wolfgang művének tulajdonították, több Leopoldnak tulajdonított műről pedig kiderült, hogy a fiáé. Legtöbb fennmaradt műve világi zene, de fennmaradt egy egyházi műve is, a D-dúr Szakrális Litánia (1762) és három zongoraszonáta, amelyek mind megjelentek már életében.

Magyarul

• Hegedűiskola; ford. Székely András; Mágus, Bp., 1998

További információk

• A French Edition of Leopold Mozart's Violinschule
• A more substantial biography
• WikiWikiWeb.de: Versuch einer gründlichen Violinschule