Librazhd

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Librazhd, illetve Librazhdi. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Librazhd
Librazhd főtere, bal oldalán a községházával
Librazhd címere
Közigazgatás
Ország	Albánia
Megye	Elbasan
Község	Librazhd
Alközség	Librazhd
Polgármester	Kastriot Gurra (PS)
Irányítószám	3401-2
Körzethívószám	514
Népesség
Teljes népesség	6937 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	249 m
Időzóna	UTC+01:00 UTC+02:00
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 11′, k. h. 20° 19′41.183333333333, 20.31666666666741.183333°N 20.316667°EKoordináták: é. sz. 41° 11′, k. h. 20° 19′41.183333333333, 20.31666666666741.183333°N 20.316667°E
Librazhd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Librazhd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Librazhd kisváros Kelet-Albániában, Elbasan városától légvonalban 21, közúton 25 kilométerre északkeletre, Elbasan megyében. Librazhd község, valamint Librazhd alközség központja, egyúttal ez utóbbi közigazgatási egység egyetlen települése is. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Librazhd város népessége 6937 fő.^[1]

Fekvése

Librazhd az Ohridi-tó nyugati előterében, a Shkumbin folyó felső szakaszán, annak jobb partján helyezkedik el, ahol a hegyek közt utat törő víz nyugat felé kiszélesedő völgybe ér. A várost a többi irányból a Közép-Albán-hegység 10-15 kilométeres távolságban lévő hegyei zárják közre, valamennyi egyúttal természetvédelmi oltalom alatt álló terület is: északkeleten, a Shebenik–Jabllanica nemzeti park területén a Shebenik- (2253 m, Maja e Shebenikut), illetve a Shakpa-hegy (1435 m, Maja e Shakpës) magasodik, délen a Dardha–Xhyra természetvédelmi terület csúcsa, a Faqja e Madhë (1935 m) emelkedik, északnyugatról pedig az Ulok-hegy (1165 m, Maja e Ulokut), illetve a Kuturman természetvédelmi terület határolja.

A város szélén fut a Tiranát és Elbasant Korçával összekötő SH3-as jelű főút, amelybe észak felől itt fut bele a Peshkopiát a déli országrészbe bekapcsoló út. Librazhd a Durrës–Korça-vasútvonal egyik állomása.

Története

Az ókorban itt, a Shkumbin (akkori nevén Genusus) völgyében húzódott a Via Egnatia nevű kereskedelmi és hadi út. A település első említése 1515-ből ismert Liborasi alakban.^[2] A huszadik század közepéig kevéssé jelentős település volt, bár a Librazhdot is érintő Tirana–Elbasan–Korça-főútvonal 1929-es építése fellendítette gazdasági életét.^[3]

A második világháború első éveiben az Albániát megszálló olasz hadsereg tartalék hadtestei állomásoztak a Shkumbin völgyének településein, így Librazhdban is.^[4] A jobboldali Nemzeti Front (Balli Kombëtar) soraiban a környező hegyekben harcoló gerillacsapatok 1942. augusztus 7-én merényletet hajtottak végre a librazhdi Shkumbin-hídnál, amelynek során tizenhét olasz katona elesett, további harminc pedig megsérült.^[5] Egy évvel később, 1943 júniusában a Librazhdot Peshkopiával összekötő úton található Zalli-hidat (Ura e Zallit) szintén felrobbantották.^[6] Később az olasz megszállók helyét a Harmadik Birodalom katonái vették át Librazhdban is. 1943. szeptember 8-án kommunista partizánok támadták meg Librazhdot, és több mint kétszáz németet öltek meg.^[7] Ennek ellenére a németek még sokáig tartották a várost, ahonnan sorozatos támadásokat intéztek a környéken tevékenykedő partizánok ellen.^[8]

A világháborút követő években indult meg a falusias település urbanizációja, amikor a környék vasnikkel- és nikkel-szilikát-nyersanyagát^[9] feldolgozó vasipari létesítményeket telepítettek a városba, majd 1960. február 18-án városi címet is kapott.^[3]

1967. november 30-án 6,5-es erősségű földrengés rázta meg Dibra és Librazhd környékét, amelynek következtében az albániai területeken tizenegyen meghaltak, és 2400 család lakhelye dőlt romba.^[10]

Nevezetességei

Mint más, az erőltetett iparfejlesztés évtizedeiben kiépült albániai városok, Librazhd is szűkölködik látnivalókban. Az ugyancsak a kommunista múltat idéző mártírok temetőjén kívül a blokkházak közé ékelt ortodox temploma érdemel említést. A városka keleti előterében található a 2008-ban alapított Shebenik-jabllanicai Nemzeti Park, illetve annak egy része, a 2017 óta világörökségi védelmet élvező rrajcai ősbükkös.

Librazhd közelében, Orenjában született Sabri Koçi (1921–2004) muszlim vallási vezető.^[11]

Jegyzetek

Források

• ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
• ↑ Gjura 2013: Shaban Gjura: Librazhdi me historinë e tij 50-vjeçare. telegraf.al (2013)
• ↑ NYT 1967: 18 killed in quake on Yugoslav-Albanian border. New York Times, (1967. december 1.)
• ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145