Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő (1800–1831)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő (egyértelműsítő lap).

Lujza
Prinzessin Luise Pauline Charlotte Friederike Auguste von Sachsen-Gotha-Altenburg


Szász–coburg–saalfeldi hercegnéje
Uralkodási ideje
1817 – 1826
Uralkodóház	Ernestine-ág
Született	1800. december 21.^[1]^[2]^[3] Gotha^[4]
Elhunyt	1831. augusztus 30. (30 évesen)^[1]^[3] Párizs^[5]
Nyughelye	St. Moriz templom
Édesapja	Ágost szász–gotha–altenburgi herceg
Édesanyja	Lujza Sarolta mecklenburg–schwerini hercegnő
Házastársa	I. Ernő Alexander von Hanstein, Pölzig és Beiersdorf grófja
Gyermekei	II. Ernő Albert szász–coburg–gothai herceg

A Wikimédia Commons tartalmaz Lujza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő, szász–coburg–gothai hercegné (Gotha, 1800. december 21. – Párizs, 1831. augusztus 30.) Viktória brit királynő anyósa.

Származása

Lujza hercegnő Ágost szász–gotha–altenburgi herceg (1772–1822) és Lujza Sarolta mecklenburg–schwerini hercegnő (1779–1801) egyetlen gyermeke volt.

Élete

Lujza 1817. július 31-én a gothai Friedenstein kastélyban ment feleségül I. Ernő szász–coburg–gothai herceghez.

1824-ben Lujzát St. Wendelbe, a Lichtenbergi Fejedelemség fővárosába küldték. A szeretője, Alexander von Hanstein követte őt. 1826. március 31-én Ernő elvált a feleségétől. 1826. július 19-én Alexander Pölzig és Beiersdorf grófja lett és 1826. október 18-án feleségül vette Lujzát.

1831-ben a házaspár egy párizsi orvoshoz utazott.

Gyermekei

II. Ernő szász–coburg–gothai herceg (1818–1893)
Albert szász–coburg–gothai herceg (1819–1861)

Jegyzetek

↑ ^a ^b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 12.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

További információk

Albert Schumann: Luise. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 19. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1884, 630 f. oldal (németül)
Paul von Ebart: Luise Herzogin von Sachsen-Coburg-Saalfeld. Ein Lebensbild nach Briefen derselben. Minden 1903 (Digitalisat)
Hans-Joachim Netzer: Albert von Sachsen-Coburg und Gotha. Ein deutscher Prinz in England. Beck, München 1988, ISBN 3-406-33000-2.
Josef Dreesen, Gerhard Schnur: Luise. Herzogin von Sachsen-Coburg-Saalfeld, 1800–1831. Ein Porträt. = Luise, Duchess of Saxe-Coburg-Saalfeld. A Portrait. Stadtmuseum St. Wendel, St. Wendel 2006, ISBN 3-928810-61-8.
Rosemarie Barthel: Prinzessin Luise von Sachsen-Gotha-Altenburg. Stamm-Mutter des englischen Königshauses. Quelleninventar mit ausgewählten Dokumenten des Thüringischen Staatsarchivs Gotha (= Schriften des Thüringischen Staatsarchivs Gotha. Bd. 2, ISSN 1612-0582 = Friedensteinsche Quellen. Bd. 2). Thüringisches Staatsarchiv, Gotha 2009.
Ulrike Grunewald: Luise von Sachsen-Coburg-Saalfeld. (1800–1831). Lebensräume einer unangepassten Herzogin. Böhlau, Köln u. a. 2013, ISBN 978-3-412-21108-0, (Zugleich: Mainz, Universität, Dissertation, 2012).
Ulrike Grunewald: Die Schand-Luise. Der Skandal um Queen Victorias verstoßene Schwiegermutter, Darmstadt: wbg Theiss 2018, ISBN 978-3-8062-3889-1.
Harald Sandner: Das Haus Sachsen-Coburg und Gotha. Eine Dokumentation zum 175-jährigen Jubiläum des Stammhauses in Wort und Bild. (1826 bis 2001). Druck- und Verlagsanstalt Neue Presse, Coburg 2001, ISBN 3-00-008525-4, S. 55–64.