Münnich Aladár

Münnich Aladár
Született	Münnich Aladár Adolf 1890. augusztus 13.[1] Igló[1]
Elhunyt	1975. szeptember 7. (85 évesen)[2] Montréal[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Éber Vilma (h. 1922–1945)
Szülei	Münnich Aurél
Foglalkozása	építész várostervező
Iskolái	Müncheni Műszaki Egyetem (–1913)
A Wikimédia Commons tartalmaz Münnich Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jánosvölgyi Münnich Aladár (Igló, 1890. augusztus 13. – Montréal, 1975. szeptember 7.) magyar építész.

Élete

Münnich Aurél (1856–1906) jogász, országgyűlési képviselő és Sesztina Ilona (1860–1945) fiaként született. Középiskolai éveit a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban töltötte, egyetemi tanulmányait Berlinben és Münchenben végezte. 1913-ban szerzett mérnöki oklevelet Münchenben. Az első világháború kitöréséig Londonban és Budapesten folytatott gyakorlatot. A háborúban 50 hónapig tűzvonalszolgálatot teljesített és a III. osztályú vaskoronarenddel, a III. osztályú katonai érdemkereszttel, a Károly-csapatkereszttel, 3 ízben legfelsőbb dicsérő elismeréssel tüntették ki. IV. Károly magyar király a koronázás alkalmával aranysarkantyús vitézzé avatta.^[3]

1919-ben a Magyar Királyi Posta vezérigazgatóság építészeti osztályán működött. 1921-től magánépítészeti és tervezői gyakorlatot folytatott.^[3] Számos középületet és magánbérházat tervezett Budapesten és az ország egyéb tájain.^[3] 1933-tól az Országos Középítési Tanács, 1936-tól a Közmunkatanács tagja volt, majd 1942-ben kormányfőtanácsosi címet is kapott.^[4] Részt vett Liber Endre kislakásépítési programjában egy kislakásos bérház tervezésével.^[5] (Valószínűleg a Lenke-udvar lehet ez az alkotása.)

Felesége Éber Vilma, Éber Antal közgazdasági író és Dobránszky Vilma lánya volt, akivel 1922. január 16-án Budapesten kötött házasságot.^[6] 1945-ben elváltak.

1947-ben elhagyta Magyarországot, és Kanadában telepedett le. Közel 30 évvel később hunyt el, de addig is aktív társadalmi életet élt, irodalmi kört irányított, és magyar nyelvű lapokban is publikált. 1975-ben érte utol a halál 85 éves korában.^[7]

Ismert épületei

• 1923: a korábbi katonai kaszárnya átépítése^[8] Vármegyeházzá (ma: Bányai Júlia Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakközépiskola),^[9] Baja, Köztársaság tér 1.^[3][7]
• 1923–1929: Déri Múzeum, Debrecen, Déri tér 1. (Györgyi Dénessel közös alkotás)^[7][10]
• 1924–1926: Vásárcsarnok, Miskolc, Búza tér 1. (Wellisch Andorral közös munka)^[3][11]
• 1926–1927: a Magyar Agrár és Járadékbank Rt. bérháza (korábbi kétemeletes lakóház három emeletessé átépítése), Budapest, Thököly út 26.^[12][13]
• 1927: fővárosi kislakásos bérház (Lenke-udvar), Budapest, Bocskai út 43-45.^[4][14]
• 1928: bérpalota, Budapest, Benczúr u. 39.^[7]
• 1929: Kereskedők Háza (ma: Békéscsabai Városi Ügyészség), Békéscsaba, József Attila utca 2. (Györgyi Dénessel közös alkotás)^[15]
• 1929: Galamblövő Klubház, Budapest, Margit-sziget^[7] (az épület elpusztult)
• 1929: a Nemzeti Lovarda bérházsora, Budapest, Szentkirályi utca 27–29.^[7]
• 1929: bérház (Attila-udvar), Budapest, Győző utca 5.^[16]
• 1920-as évek: a Hungária Evezősklub dunai sportháza, Budapest^[7]
• 1925/1929–1931: Postaszékház (ma: Magyar Posta Kelet-magyarországi Területi Igazgatóság), Debrecen, Hatvan utca 5-7.^[3][7][17] – 1913-ban még ifjabb Bobula János kezdte el az épület tervezését, de a munkálatok elhúzódtak. Bobula halála után, 1925-től Münnich Aladár fejezte be az épületet.^[17][18]
• 1930–1932: a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka, Budapest, Gubacsi út 6/a-b.^[7]
• 1930–1932: a Nagyvásártelep nagy méretű csarnoka, Budapest, Hídépítő u.^[7]
• 1938: a Futura Szövetkezet bérpalotája, Budapest, Dorottya u. 2.^[7]
• 1935: a Magyar-Olasz Bank Nyugdíjpénztára hatemeletes bérháza, Budapest, Aranykéz u. 7.
• 1938: a Hangya Szövetkezet bérháza, Debrecen, Piac u. 40.^[19]
• 1938–1939: Helvétia-házak, Budapest, Király u.^[12]
• 1930-as évek: Péti Nitrogénművek több üzemi épülete, Pétfürdő^[7]
• 1942–1948: Zuglói evangélikus templom, Budapest, Lőcsei út 32.^[20]
• 1954: magyar közösség református temploma, Montreal (Kanada)^[7]
• ?: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Nyugdíjintézetének irodaháza, Budapest, Mérleg u. 6.^[4]
• ?: villa, Budapest, Napraforgó u. 10.^[4]

1945-ben részt vett a „Négysarkú város – Nagy-Budapest újjáépítése” című városfejlesztési tervpályázaton, ahol I. díjat nyert el. Terve végül nem valósult meg.^[7]

Források

Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár Epítész- Várostervező - Belsőépítész https://nka.meszorg.hu/wp-content/uploads/2021/01/almer%20zsuzsanna%20Munnich_Aladar_-_epitesz_-_varostervezo_-_belsoepitesz_opt.pdf Hozzáférés: 2024.01.05

Képtár

• 
  Vármegyeháza, Baja (1960-as felvétel)
• 
  a Magyar Agrár és Járadékbank Rt. bérháza, Budapest
• 
  bérpalota, Budapest, Benczúr u. 39.
• 
  Déri Múzeum, Debrecen (1940-es felvétel)
• 
  Déri Múzeum, Debrecen (részlet)
• 
  Déri Múzeum, Debrecen (részlet)
• 
  Miskolci Vásárcsarnok
• 
  Miskolci Vásárcsarnok
• 
  Miskolci Vásárcsarnok (belső)
• 
  Attila-udvar, Budapest
• 
  Zuglói evangélikus templom, Budapest
• 
  Debreceni Postaszékház
• 
  Villa, Budapest, Napraforgó u. 10.
• 
  Bérház, Debrecen, Piac u. 40
• 
  a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka
• 
  a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka
• 
  a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka (oldalnézet)
• 
  a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka (belső)
• 
  a Nagyvásártelep nagy méretű csarnoka
• 
  a Nagyvásártelep nagy méretű csarnoka (belső)

Jegyzetek

Források

• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Gönczi Ambrus: A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész
• Asztalos István: A beton története XII. rész: Megvalósult ikonikus épületek és műtárgyak - Európa és Észak-Amerika
• Vincze Miklós: A Duna mellett bomlik csendben a főváros élelmiszerellátásának egykori központja
• Almer Zsuzsanna: Münnich Aladár. Építész – várostervező – belsőépítész
• archív felvételek épületeiről