MIDI

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
MIDI
A Wikimédia Commons tartalmaz MIDI témájú médiaállományokat.
Egy MIDI billentyűzet
MIDI kábel és aljzatok.
MIDI és optikai jel átalakító

A Musical Instrument Digital Interface (röviden MIDI) egy szintetizátorok és stúdióeszközök összekötésére alkalmas szabvány. 1980-ban szintetizátorgyártók szövetsége által létrehozott ajánlásként született, később vált szabvánnyá. A specifikációt eredetileg a Dave Smith és Chet Wood, a Sequential Circuits cég alapítója és egyik mérnöke által készített Universal Synthesizer Interface című dokumentum írja le, melyet az 1981-es New York-i Audio Engeineering Socity konferencián tettek közzé.[1]

Fizikailag a MIDI aszinkron soros vonali kommunikáció. A zenei események a MIDI protokoll használatával jutnak egyik eszközből a másikba. A MIDI adatok elektronikus tárolására az SMF (Standard Midi File) is alkalmazható. Hangszereléssel kapcsolatos a General MIDI, a Roland GS, valamint a Yamaha XG szabvány. MIDI kompatibilis eszközt számítógéppel összekötve egészen változatos feladatok elvégzése lehetséges. A MIDI hangfájlok viszonylag kevés helyet foglalnak el a gépen, csak néhány kB-ot. Ez annak köszönhető, hogy a MIDI csak a hangmagasságot, ritmust és a lejátszandó hangszert tartalmazza, így a hang kiadása már a MIDI hangeszköz dolga, az MP3-mal, OGG-al és WAV-val ellentétben, ahol a fájl magát az egész zenét tartalmazza.

Hangok kódolása

A zenei hangok, frekvencia tartományok és a hozzájuk tartozó MIDI kódok

A MIDI alkalmas változatos hangszínek és hangszerek megszólaltatására

Jegyzetek

  1. MIDI History:Chapter 6-MIDI Is Born 1980–1983 (brit angol nyelven). www.midi.org . [2020. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 18.)

Források

További információk

Commons:Category:MIDI
A Wikimédia Commons tartalmaz MIDI témájú médiaállományokat.
  • English-language MIDI specs at the MIDI Manufacturers Association
  • Japanese-language MIDI specs Archiválva 2010. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Standard MIDI-File Format Spec. 1.1

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Buszrendszer
  • m
  • v
  • sz
Busz- és összeköttetési szabványok (vezetékes)
Fő cikkek
  • Front-side bus
  • Back-side bus
  • Daisy chain
  • Vezérlőbusz
  • Címbusz
  • Bus contention
  • Elektromos busz
    Buszrendszerek sávszélességének listája
Számítógépes buszrendszerek (asztali)
  • S-100 bus
  • MBus
  • SMBus
  • Q-Bus
  • ISA
  • Zorro II
  • Zorro III
  • CAMAC
  • FASTBUS
  • LPC
  • HP Precision Bus
  • EISA
  • VME
  • VXI
  • NuBus
  • TURBOchannel
  • MCA
  • SBus
  • VLB
  • PCI
  • PXI
  • HP GSC bus
  • CoreConnect
  • InfiniBand
  • UPA
  • PCI-X
  • AGP
  • PCI Express
  • Intel QuickPath Interconnect
  • HyperTransport
  • még…
Számítógépes buszrendszerek (hordozható)
  • PC Card
  • ExpressCard
Háttértárak buszrenderei
Perifériák buszrendszerei
Járművek buszrendszerei
  • LIN
  • J1708
  • J1587
  • FMS
  • J1939
  • CAN-busz
  • VAN
  • FlexRay
  • MOST
Automatizálási buszrendszerek
  • zene Zeneportál
  • Informatika Informatikai portál