M S mester

M S mester (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb, anonim (azonosítatlan) mestere. Stílusa alapján valószínűsíthető, hogy tanult Itáliában, mert legismertebb művén, a Vizitáción (Mária látogatása Erzsébetnél) az egykorú itáliai reneszánsz hatása tükröződik (a táj gazdagsága, természethűség, anatómiai pontosságra való törekvés). Az ismeretlen művész a szignatúráját (M S), az 1506-os évszámmal a Feltámadás című tábláján, a koporsó párkányán helyezte el.

A monogram feloldása

Mojzer Miklós művészettörténész szerint bizonyítható, hogy az egykori bányavárosokban - és éppen Selmecbányán - a festővel azonosítható művész nem élt.^[4] A monogramot a szignatúrák különbözősége ellenére, a német művészettörténet általában Id. Jörg Breu augsburgi festővel ill. M. Z. rézmetszővel azonosítja (aki feltehetően azonos a müncheni Matthäus Zaisinger (1498–1555) metsző és ötvösművésszel).^[5] Egy korábban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján feltételezték, hogy M.S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Martin Schongauer, Dürer és főként Matthias Grünewald stílusával rokon.^[6]

Váralljai Csocsány Jenő művészettörténész elmélete szerint viszont M.S. mester Martinus Strigoniensis, vagyis Esztergomi Márton volt.^[7] 2006-ban, az Esztergomi Keresztény Múzeum meghívására tartott erről előadást M.S. mester 500. évfordulóján címmel. Elmélete szerint M.S. mester esztergomi Kálváriáján a jobboldali vitézen a Sárkány Lovagrendnek olyan vállszalagját viseli, mint Beatrix királyné a The Morgan Library & Museum Könyvtár corvináján. A sárkánykardos századosnak a nyaklánca is sárkányrendi. Baloldalt, a háttérben elmélete szerint Trencsén vára áll. Véleménye szerint Martinus Strigoniensis Három Királyok című képén, ami Lille-ben van, a középkorú király, aki kinéz a képből II. Ulászló magyar király alakja.

M S mester művei

Egykori selmecbányai főoltárának szárnyképeiből csupán hét maradt fenn, ebből négyen, melyek a csukott oltár (hétköznapi oldal) alsó sorát alkották, Krisztus Passiójának jeleneteit ábrázolják.^[4] Az oltár 1500-1510 közt készült, és egykor a selmecbányai Szent Katalin-templom főoltárát díszítették. A török támadás miatt a selmecbányai vártemplomot a 16. század első felében átalakították, ezért a nyolc táblakép (az oltárt eredetileg nyolc darab, egyenként 180 x 120 cm-es tábla alkotta) elkerült onnan. Az oltár képeiből ma egy kép, a Vizitáció című, a Nemzeti Galériában, a Jézus születése című kép a hontszentantali plébániatemplomban, négy kép pedig, az Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás című az esztergomi Keresztény Múzeumban található. A feltámadt Krisztus kezében keresztes zászlót tart, amely az Ecclesia jelvénye, a szimbólum ennek győzelmét jelenti a Kálvárián látható Synagoga kosfejes zászlajával szemben.^[4][8] A kereszt az Újszövetség ikonográfiai attributuma az Ószövetségé pedig a kosfej.^[9] A Királyok imádása című táblakép a 19. század végén egy lille-i múzeumba került. Fennmaradt művein a táj részletes ábrázolása, természet és ember harmóniája jellemző, emiatt a dunai iskola stílusirányzatába sorolható.^[10]

Galéria

• 
  Vizitáció, 1506
  tempera hársfán, 140 × 94.5 cm
  Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 
  Jézus születése, 1506
  tempera hársfán, 123 × 79 cm
  Parish Church, Antol
• 
  A királyok imádása, 1506-10
  tempera hársfán, 180 × 82 cm
  Palais des Beaux-Arts de Lille^[11]
• 
  Krisztus az Olajfák hegyén, 1506-10
  tempera hársfán, 180 × 82 cm
  Keresztény Múzeum, Esztergom
• 
  Keresztvitel, 1500-10
  tempera hársfán, 147 × 92 cm
  Keresztény Múzeum, Esztergom
• 
  Kálvária, 1500-10
  tempera hársfán, 147 × 92 cm}
  Keresztény Múzeum, Esztergom
• 
  Feltámadás, 1500-10
  tempera hársfán, 156 × 78 cm
  Keresztény Múzeum, Esztergom

Kapcsolódó szócikkek

• Dunai iskola
• M. S. mester díj

Irodalom

• A szépművészetek könyve, Bp., 1940
• Genthon István: Meister M. S, Berlin, 1932
• Radocsay Dénes: 450 Jahre Meister M. S., Budapest, 1957
• Mojzer Miklós: Tanulmányok a Keresztény Múzeumban II. : M. S. mester zászlai, Művészettörténeti Értesítő, 1965
• Mojzer Miklós: M.S. mester passióképei az esztergomi Keresztény Múzeumban, Budapest, Magyar Helikon-Corvina Kiadó Vállalat, 1976
• "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester Vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára . Kiállítási katalógus, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1997

Jegyzetek

Források

• M S mester selmecbányai főoltára (1506), hung-art.hu
• Megfejtették M.S. mester titkát?, felvidek.ma
• M S mester Vizitáció-képének restaurálása, docplayer.hu
• Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1), library.hungaricana.hu

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz M S mester témájú médiaállományokat.

• Későgótikus magyarországi festészet és szobrászat (15-16. sz.) M.S. mester, keresztenymuzeum.hu
• Mária és Erzsébet találkozása, könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Fény derült az M.S. mester-titokra?, esztergom.hu
• M. S. mester élete, munkássága, hung-art.hu
• Száz szép kép: M S mester Vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára
• Endrődi Gábor: MS mester: Kies tájban muzsikáló szerelmespár , academia.edu
• The Visitation (MS), howlingpixel.com