Magyar Front : Története, Irodalom, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Magyar Front

Magyarország a második világháborúban
Előzmények
Trianoni békeszerződés Kisantant Leventeintézmény Magyar Királyi Honvédség (1922–1945) Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia Győri program Bledi egyezmény Bécsi döntések első második Kárpátalja visszafoglalása Magyar–szlovák kis háború
1940–1943
Ördögkúti mészárlás Háromhatalmi egyezmény Magyar–jugoszláv örök barátsági egyezmény Kassa bombázása Délvidék visszafoglalása Kárpát-csoport A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban Újvidéki vérengzés (1942) Doni katasztrófa
1944–1945
Margarethe hadművelet Magyarország bombázása a második világháborúban Sátoraljaújhelyi börtönlázadás Miskolc bombázása Horthy-ajánlat Palesztina-igazolvány Dél-erdélyi hadjárat (1944) Tordai csata Hortobágyi páncéloscsata Magyarországi partizánműveletek MNFFB Panzerfaust hadművelet 1944-es kiugrási kísérlet A Horthy-hadparancs Magyar Front Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Délvidéki vérengzések Ideiglenes Nemzetgyűlés Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapest ostroma Budapestiek elhurcolása 1945-ben Konrad hadműveletek 1945-ös budai kitörési kísérlet A „Tavaszi ébredés” hadművelet Nagykanizsa–Körmend offenzíva Aranyvonat Magyar–Szovjet Baráti Társaság Magyarország felszabadításának napja
Következmények
Málenkij robot Párizsi békeszerződések Pozsonyi hídfő Népbíróságok Magyarországon Tábornokok pere
Sablon:Magyarország a második világháborúban m v sz

A Magyar Front a német megszállás (1944. március 19. – 1945. április 4.) alatt illegalitásba szorult magyar pártok és vallási szervezetek, illetve tömegszervezetek náciellenes szövetkezése volt, amely 1944 májusában jött létre, s decemberig működött, amikor is a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front átvette szerepét.

Története

A Békepárt (1944 szeptemberétől Kommunista Párt (KP)), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) és a legitimisták egy csoportjának összefogásából jött létre 1944 májusában. Ehhez az egyesüléshez csatlakozott szeptemberben a Nemzeti Parasztpárt. Központi szerve a szeptemberben létrehozott Intéző Bizottság volt, amelybe az egyes pártok és szervezetek egy-egy tagot delegáltak. Ennek elnöke Szakasits Árpád volt, tagjai pedig a következők: Rajk László (Békepárt/KP), Kállai Gyula (Békepárt/KP), Dessewffy Gyula (FKgP), Tildy Zoltán (FKgP), Kovács Imre (Nemzeti Parasztpárt), Pallavicini György (legitimista), Pálffy József (a katolikus szervezetek részéről), Kenessey Pongrác (a protestáns szervezetek részéről).

A szervezet célja volt a háborúból való kiugrás elérése (ennek érdekében tárgyaltak Horthy Miklóssal is), a németek elleni fegyveres harc kibontakoztatása. Kiterjedt propagandatevékenységet folytatott, s több kísérletet is tett a fegyveres ellenállás megszervezésére.

Rajk László készítette el a két munkáspárt előzetes megegyezése alapján a Magyar Front akcióegység-programját, amelyet 1944. október 10-én írtak alá.

A Magyar Front Intéző Bizottsága kérte fel Bajcsy-Zsilinszky Endrét, legyen a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának (MNFFB) elnöke. A nyilasok viszont szervezkedés jeleire bukkantak, és az MNFFB vezetőit - Bajcsyt és Kiss János altábornagyot - letartóztatták, majd kivégezték.

Utódja 1944 decemberében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lett.

Irodalom

Pintér, István (szerz.), Szuhay-Havas Ervin (szerk.). A Magyar Front és az ellenállás. 1944. március 19. - 1945. április 4. (magyar nyelven). Budapest: Kossuth Könyvkiadó (1970)

Források

Magyar Front. Kislexikon. (Hozzáférés: 2015. május 24.) ^{[Tiltott forrás?]}
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 362. o. ISBN 963 09 0412 8