Magyarok Nagyasszonya

Magyarok Nagyasszonya
Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot (Szent István-bazilika)
Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot (Szent István-bazilika)
Hivatalos neveSzűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
Alternatív nevePatrona Hungariae
Ünneplikkatolikusok
Tartalma, jelentésemegemlékezés a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról
Idejeoktóber 8.
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarok Nagyasszonya témájú médiaállományokat.

Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért.

Története

A magyarok szoros kötődése Máriához és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki – Hartvik püspök által a 12. század elején lejegyzett legenda szerint – utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, halála előtt Székesfehérvárott a következő szavakkal ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának: [1]

„ Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom. ”
Mátyás király Máriával díszített aranypénze
A Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom egyik ablaka

Szűz Mária tisztelete Magyarországon azóta is folyamatos: Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat. IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.[2]

Mátyás király pajzsán Szűz Mária közbenjárását kérte, aranypénzein Mária látható a kis Jézussal. Hasonló, Madonnával díszített pénzeket 1849-ig készítettek, amiket a nép „máriásnak” nevezett.[3]

A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak. 1658-ban I. Lipót király Mária oltalma alá helyezte magát, családját és országát, majd 1687-ben a máriavölgyi kegyhelyen ajánlotta fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának,[2] amit 1693-ban, a török alóli fölszabadulásért hálából a bécsi Szent István-székesegyházban ünnepélyesen megújított.[4]

1895. október 6-án Dessewffy Sándor csanádi megyés püspök a máriaradnai kegykép előtt ünnepélyesen felajánlotta egyházmegyéjét és az egész országot a Magyarok Nagyasszonyának.[2]

Ünneplése

Szűz Mária

Mária-tisztelet
Szeplőtelen fogantatás
Theotokosz
Istenanyaságának ünnepe
Máriás lelkület
A kultusz Magyarországon
Mária mennybevétele
Üdvözlégy
Rózsafüzér
Kisboldogasszony
Szűz Mária háza

Szervezetek

Mária Rádió
Mária légió
Mária kongregáció
Máriás papi mozgalom

Sablon:Szűz Mária 2
  • m
  • v
  • sz

1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét.[5]

Az ünnepet először október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.[5]

Ábrázolása

A Magyarok Nagyasszonyának elterjedt ábrázolása szerint a Szűzanya fejét a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona díszíti, kezében (vagy a karján ülő gyermek Jézus kezében) az országalma és a jogar látható. Legtöbb esetben az általános álló ábrázolás helyett ülve mutatkozik, amely ábrázolás a 15. században vált általánossá. Evvel hangsúlyozza a keresztény ikonográfia, hogy nem egyes emberek, hanem egy nép védőszentje. A lábánál a törökök legyőzését jelképező félhold, vagy a magyar címer valamely formája látható.[6]

Magyarok Nagyasszonya-templomok

Kapcsolódó lista: Magyarok Nagyasszonya-templomok listája

Ismertebb Magyarok Nagyasszonya-templomok:[7]

  • Budapest VIII., Rezső téri templom
  • Budapest XI., Sziklatemplom
  • Budapest XIV., lerombolt Regnum Marianum templom
  • Budapest XIV., Zoborhegy téri Regnum Marianum templom
  • Budapest XV., Rákospalotai főplébániatemplom
  • Budapest XVII., Rákosligeti templom
  • Budapest XX., Pestszenterzsébeti templom
  • Keszthely, főtéri templom
  • Márianosztrai bazilika
  • Mohács, fogadalmi emléktemplom
  • Nyíregyházi székesegyház
  • Szeged, fogadalmi templom (székesegyház)
  • Szolnok, vártemplom
  • Váraszó, Árpád-kori műemléktemplom

Jegyzetek

  1. ↑ Szent István király legendája Hartvik püspöktől
  2. ↑ a b c Bartók István: Szemelvények a Mária-kultusz történetéből. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
  3. ↑ Október 8 - Magyarok Nagyasszonya Archiválva 2014. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben - Boldogasszony Iskolanővérek
  4. ↑ Országfelajánlás - Magyar Katolikus Lexikon
  5. ↑ a b MAGYAROK NAGYASSZONYA Archiválva 2014. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben - Diós István: A szentek élete
  6. ↑ OKTÓBER 8. – SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA - Jeles napok
  7. ↑ miserend.hu

További információk

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarok Nagyasszonya témájú kategóriát.
  • Október 8: Magyarok Nagyasszonya - taborilelkesz.hu/

Kapcsolódó szócikkek