Margalits Ede

Margalits Ede
Született	1849. március 17. Zágráb
Elhunyt	1940. június 23. (91 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	bölcseleti doktor, nyelvész, filológus, történész, egyetemi tanár, író
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1875, doktorátus, bölcsészettudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Margalits Ede (Zágráb, 1849. március 17. – Zombor,^[1] 1940. június 23.) bölcseleti doktor, filológus, egyetemi tanár, fordító, író.

Élete

Középiskolát 1860-1866 között Baján^[2] és Kalocsán végezte.^[3]

Egyetemi tanulmányait Bécsben és Párizsban végezte. 1870-ben a bajai állami tanitóképzőben a vidéki szláv nyelvek rendes tanára lett. 1871-től a bajai királyi főgimnáziumban a magyar irodalom tanára lett, 1875-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1885-ben a zombori gimnázium igazgatója, ahol egyben a Bács-bodrogmegyei történelmi társulat titkára is volt. 1891-ben a budapesti horvát internátus igazgatója, 1895-ben a budapesti egyetemen a horvát nyelv és irodalom rendkívüli tanára lett. 1899-ben kinevezték az egyetem rendes tanárává. A budapesti Pázmány-egyesület elnöke. 1915-ös nyugalomba vonulása után Zomborban élt.

Fordított horvátból és szerbből (Csengics Szmail aga halála; A rigómezei ütközet; de különösen a Marko királyfiról szóló híres délszláv balladák fordítása). Közrebocsátott horvát-magyar s magyar-horvát zsebszótárt, horvát történeti repertoriumot, de munkássága értékes részét képezi a közmondás- és szólásmódgyűjteménye: Bácskai közmondások és szólásmódok, Magyar közmondások és közmondásszerű szólások (20.000 szólás, megjelölve legrégibb nyomukat és lényegesen kibővítve az addigi anyagot).

A Bajai Közlöny című lap munkatársa volt, 1878-ban a lap felelős szerkesztője.

Kitüntetései

• 1884 Koronás arany érdemkereszt

Művei

• 1875 Egy lap Baja szabad királyi város történetéből https://mek.oszk.hu/13800/13875/13875.pdf
• 1873 Az ellenállás és rombolás ösztöne. Bajai r. kath. főgymnasium Értesítője.
• 1875 A házi és iskolai nevelés. Bajai r. kath. főgymnasium Értesítője.
• 1875 Párhuzam Vörösmarty és Arany mint eposköltők között. Baja.
• 1876 Lucanus Pharsaliája. Baja.
• 1876 Emlébeszéd deák ferenc felett. Baja^[4]
• 1877 Bácskai közmondások és szólásmódok. Baja.
• 1878 Latin-magyar közmondások. Magyar Nyelvőr.
• 1880 Eposzok tervrajzai. Zombori áll. főgymnasium Értesítője.
• 1881 Hősi eposzok meséi, Gerusalemme liberata, Lusiadas, Zrinyiász, Zalán futása. Zombori áll. főgymnasium Értesítője.
• 1881 Középtanodai segédkönyv. Hősi eposok meséi. Zombor.
• 1881 Emlékbeszéd Deák Ferencz felett. Zombor. (2. kiadás).
• 1882 könyismertetés. Egyetemes Philologiai Közlöny.
• 1893 könyvismertetés. Katholikus Szemle.
• 1884 Három év után. Beszélyek és hirlapi czikkek. Zombor.
• 1885 A szerb congressus előtt. Pesti Hirlap 1885/236.
• 1893 Zrinyi Miklós a költő. Tanulmány. Budapest. (Különnyomat a Katholikus Szemléből. Ism. Magyar Szemle 39., Fővárosi Lapok 256.)
• 1894 Pater Lukács a sólyom, Slavonia felszabadítója. Budapest. (Különny. a Katholikus Szemléből).
• 1895 Florilegium proverbiorum universae latinitatis. Proverbia, proverbioles, sententiae gnomaeque classicae, mediae et infimae latinitatis. Budapest. (Ism. Egyetértés 308.)
• 1896 Csengics-Szmail aga halála. Mazsuranics Iván eposza, horvátból ford. Budapest. (Olcsó Könyvtár 362. sz. Különny. a Budapesti Szemléből.)
• 1896 Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerü szólások. Budapest. (Ism. Egyetértés 135., P. Napló 157., Egyet. Philol. Közlöny 1897, 588., Magyar Nyelvőr, Magyar Kritika 1899/7.)
• 1896 Márk királyfi (Kraljevics Márkó. Délszláv népballadák a XIV. és XV. századból. Budapest. (A Szent-István-Társulat tudom. és irod. osztályának felolvasó üléseiből 17.)
• 1896 Délszláv népballadák. Katholikus Szemle.
• 1897 Emlékbeszéd Szabó István magyar hellenista fölött. Írta és rozsnyói emlékszobra leleplezése alkalmával 1897. okt. 24. elmondta. Budapest. (Szent-István-Társulat tudom. és irod. osztályának felolvasó üléseiből 26.)
• 1897 Zrinyi Péter és Frangepán Katalin. Budapest. (Különny. a Katholikus Szemléből.)
• 1897 Pethő Gergely és Rátkay György. Katholikus Szemle.
• 1898 Kukuljevics horvát archivuma, Zrinyi a költő eddig ismeretlen levelei. Századok.
• 1898 A dalmát tengerpart: Primorje népszokásai. Ethnographia.
• 1898 beszély horvátból ford. Budapesti Szemle.
• 1899 A magyar közmondások és szólások rostája. Nyelvtudományi Közlemények.
• 1899 Horvát népszokások és babonák Belovár-Kőrösmegyében és Károlyváros vidékén. Ethnographia.
• 1899 A rigómezei ütközet. Szerb népdal a XIV. századból. Ford. Budapest.
• 1899 Horvát-magyar és magyar-horvát zsebszótár, tekintettel a két nyelv szólásaira. Budapest.
• 1899 Horvát történelmi repertórium. Budapest.
• 1900 Roskadozó kastélyok. Beszély Leskovár Jánkó után horvátból ford. Budapest. (Olcsó Könyvtár 1153-1156. Különny. a Budapesti Szemléből.)
• 1901 Magyar tudományosság. Uo. 1901. (Cikksorozat, különny. a Magyar Szemléből.)
• 1901 Kötelességek a katholikus irodalommal szemben, a Pázmány-egyesület küldöttségéhez 1900. decz. 25. beszéde. Magyar Állam 1901/25.
• 1911-1913 Sententiae in classicis latinis I-III. Budapest.
• 1918 Szerb történelmi repertorium

Szerkesztette a Bács-Bodrogmegyei történelmi társulat Évkönyve I. évfolyamát Zomborban 1885-ben.

Jegyzetek

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.  
• Tolnai Nagylexikon
• Életrajzi lexikon
• Mák Ferenc: "A legszebb magyar történelmi korszak tanúja és résztvevője volt". Hungarológiai Közlemények 2016/2.
• Gulyás Pál: M. E. Irod. tört. 1940
• Néptanítók Lapja 1870, 793
• Petrik Könyvészete
• Magyar Könyvészet 1886., 1895-1897., 1899
• Magyar Katolikus Lexikon
• Kiszlingstein Könyvészete
• A Pallas nagy lexikona XII, 314., XVIII, 314.
• Magyar Állam 1901/117.