Martinkó András

Martinkó András
A Budapest folyóírat 1984. áprilisi számában (Csigó László felvétele)
Született	1912. szeptember 22.[1] Szuhogy
Elhunyt	1989. február 1. (76 évesen)[2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	nyelvész irodalomtörténész
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1979)[3] Toldy Ferenc-díj (1982)[3]
Sírhelye	Farkasréti temető (2/7-8-12)
Tudományos pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Tudományos fokozat	Az irodalomtudományok doktora az irodalomtudományok kandidátusa (1989)
Sablon • Wikidata • Segítség

Martinkó András (írói álnév: Márton András; műfordítói álnév: Kismárton András) (Szuhogy, 1912. szeptember 22. – Budapest, 1989. február 1.) magyar irodalomtörténész, nyelvész, szótárszerkesztő, címzetes egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1989), az irodalomtudományok doktora (posztumus).

Életpályája

Mezőkövesden érettségizett. 1930-1935 között a budapesti egyetemen Eötvös-kollégistaként tanult magyar-francia szakon. 1938-tól Rozsnyón, Ungváron és Budapesten oktatott. A második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében dolgozott. 1956-tól az ELTE idegen nyelvi lektorátusán dolgozott. 1959-1972 között az Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Kemény Zsigmond és Petőfi Sándor munkásságával foglalkozott; ismeretterjesztő előadásokat tartott.

Művei

• Báró Kemény Zsigmond pályafordulata (1937)
• Vörösmarty Mihály. Nagyobb epikai művek (szerkesztette, Horváth Károllyal, 1963)
• A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése (tanulmány, 1965)
• Elbeszélések a magyar irodalomból (antológia, 1965)
• A stílus és az irodalmi nyelv néhány kérdése a köznyelvi értelmező szótárakban (1966)
• Petőfi életútja (szerkesztette, 1972)
• Költő, mű és környezet (kérdőjelek a Petőfi-irodalomhoz) (1973)
• Petőfi Sándor összes költeményei (szerkesztette, Kis Józseffel, 1973)
• Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése (szerkesztette, 1974)
• Vörösmarty Mihály válogatott művei (szerkesztette, 1974)
• Vörösmarty Mihály összes költeményei (szerkesztette, 1978)
• Teremtő idők (tanulmányok, 1977)
• Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1981)
• Értjük vagy félreértjük a költő szavát? (tanulmány, 1983)
• Emlékeimből (1984)
• Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Hősköltemény tíz énekben (szerkesztette, 1985)
• Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1987)
• Anyám egy napja (életrajz, 1987)
• Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Bevezetés és vázlat (1988)
• Vörösmarty Mihály: Versek (szerkesztette, 1993)
• A szó jelentése; előszó Kiefer Ferenc; LAZI, Szeged, 2001

Műfordításai

• Alberto Moravia: A római lány (regény, 1958)
• René Barjavel: A mimóza bosszúja (elbeszélések, 1963)
• Robert Escarpit: A literatlon (kópéregény, 1965)

Díjai, kitüntetései

• Akadémiai Díj (1979)
• Toldy Ferenc-emlékérem (1982)^[4]

Emlékezete

• 1996-ban a Magyar Tudományos Akadémia megalapította a Martinkó András-díjat. Minden évben az előző év legjobbnak ítélt XIX. százados irodalomtörténeti tanulmányának írója kapja.
• Emléktáblát kapott Budapest I. kerületében.
• A 2010-es évek elején szülőfalujának Általános Iskolája fölvette nevét, illetve viseli mai napig, kisebb-nagyobb változásokkal. Martinkó András Általános Iskola (korábban), Szendrői Apáczai Csere János Általános Iskola Martinkó András Tagiskolája - Szuhogy (napjainkban).

Jegyzetek

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

• Magyar életrajzi lexikon
• Kortárs magyar írók
• Talentumom megőriztem, gyarapítottam... Három neves szuhogyi; összeáll., szerk. Laki Lukács László; Városi Rendezvények Háza és Könyvtár, Edelény, 1996 (Edelényi füzetek)