Matija Mesić
| Matija Mesić | |
 | |
| Született | 1826. február 19. Bród |
| Elhunyt | 1878. december 5. (52 évesen)[1] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása | történész |
| Sírhelye | Mirogoj temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Matija Mesić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Matija Mesić (Bród, 1826. február 19. – Zágráb, 1878. december 8.),[2] horvát katolikus pap, történész, egyetemi tanár, akadémikus, a Matica hrvatska elnöke.
Élete és munkássága
Matija Mesić szegény sorsú családban született a szlavóniai Bródban. Apja Likából származott, anyja bródi volt. Elemi iskoláit Pozsegában végezte, majd Zágrábba ment. Nagybátyja Stjepan Ilijašević zágrábi kanonok volt, aki a kis Matiját kanonoki kúriájába fogadta és iskolába küldte. Itt végezte el a gimnáziumot 1842-ben, majd belépett a püspöki szemináriumba. Haulik György érsek tehetséges diákként továbbküldte a bécsi Pazmaneumba és Prágába ahol teológiát, történelmet és földrajzot tanult.[2] 1849-ben szentelték pappá.
A nemzeti tudat ébredésének idején, az illír mozgalom és a „Gaj Danica ilirska” című újság hatására tért vissza Zágrábba. Ekkor merült fel az igény a német helyett az anyanyelv bevezetésére a tanításban. 1850 és 1855 között a Klasszikus Gimnáziumban tanított. Később Mesićet történelemtanárnak és az akkori Ortodox Akadémia igazgatójának nevezték ki[2], ahol ő maga szorgalmazta, hogy a horvát legyen az oktatás nyelve. Ebben az időszakban tudományos dolgozatokat írt, lefordította az első horvát nyelvű iskolai tankönyveket és történelmi dokumentációkat szerkesztett. Kritikai kiadást készített a Poljicai statútumból és Ivan Kukuljević Sakcinski Acta croaticájáról. Rendezte Baltazar Adam Krčelić levelezését és Stanko Vraz írásait.[3]
Az abszolutizmus összeomlása és az alkotmány 1860-as visszatérése után a horvát parlament megkezdte az egyetem megalapítását. A fő támogató Josip Juraj Strossmayer és Matija Mesić mellett nagyban hozzájárult az egyetem megalapításához, ahol a három kar (teológiai, bölcsész- és jogtudományi, valamint államtudományi) professzorai közül egyhangúlag megválasztották az egyetem első rektorává az 1874/75-ös tanévre.[2][4] A tanév téli szemeszterében „A horvátok története a nemzeti dinasztiák uralkodása alatt” címmel, míg a nyári félévben „A horvátok története az Árpád-házi királyok uralkodása idején” címmel tartott előadást. Az 1875/76-os tanévben Stjepan Spevec rektor hivatali idejében rektorhelyettessé választották. 1861-ben, valamint 1875 és 1878 között rész vett a horvát parlament munkájában.[2][4]
Matija Mesić pedagógiai munkája mellett folytatta a horvát történelem tanulmányozását. Ő volt az első, aki teljes fejezeteket és korszakokat dolgozott fel, így hatalmas anyagot rendszerezett. Hozzájárulása a horvát történettudományhoz felbecsülhetetlen, mert Mesićnek köszönhető, hogy a régebbi horvát történelemből számos dokumentumot őriztek meg. Akadémiai tevékenységének keretében számos értekezést írt: Beriszló Péter bánról, a Beriszló nemzetségről[5], Dmitar Zvonimir horvát király megkoronázásának ezer éves évfordulója tiszteletére és más témákban.[5] Fő művének az 1866-ban írt Zrínyi Miklós élete tekinthető, amely a horvát történeti irodalom eddigi legátfogóbb és legkritikusabban feldolgozott életrajza.[5] Mesić életét és munkásságát legjobb tanítványa, Tadija Smičiklas írta meg, aki a horvát történelem professzoraként követte őt az egyetemen. 1872 és 1874 között a Matica hrvatska elnöke volt.[2][4] 1878. december 8-án halt meg Zágrábban, 52 évesen.[6] A zágrábi Mirogoj temetőben temették el.
Főbb művei
- Život Nikole Zrinjskoga, sigetskoga junaka (1866.)
- Hrvati na izmaku srednjega vijeka (1996.)
Emlékezete
- A Bródi gimnázium az ő nevét viseli.
- A bródi Gépészmérnöki Kar épületén emléktáblát állítottak a tiszteletére.
Jegyzetek
Források
- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Mesić, Matija. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 9.)
- ↑ Smičiklas: Tade Smičiklas és Franjo Marković: Matija Mesić, podpredsjednik (od god. 1858. - 1872.) i predsjednik »Matice ilirske od god. 1872 do god. 1874. Zagreb: Matica hrvatska. 1892.
- ↑ Raukar: Tomislav Raukar: Matija Mesić, prvi profesor hrvatske povijesti i prvi rektor Sveučilišta u Zagrebu. Zagreb: Filozofski fakultet Sveučilišta u Zagrebu. 1998. ISBN 953175098X
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Matija Mesić című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
