Mayer Béla

Mayer Béla
Született	1838. július 19. Zombor
Elhunyt	1913. május 24. Zombor
Munkássága
Hivatal	Szatmár püspöke
Hivatali idő	1905–1906
Elődje	Meszlényi Gyula
Utódja	Boromisza Tibor

Dr. Mayer Béla (Zombor, 1838. július 19. – Zombor, 1913. május 24.) római katolikus pap, szentszéki jegyző és tanácsos, pápai kamarás, érseki titkár, kalocsai kanonok, apát, káptalani helynök, választott basoni püspök, 1905–1906-ban szatmári püspök, azonban ezt a hivatalát betegsége miatt már nem tudta elfoglalni.

Élete

Áldozópappá 1862 július 27-én szentelték. Négy évig működött mint segédlelkész Kulán és Militicsen. Kápláni évei alatt elnyerte a doktori oklevelet. A kalocsai érseki udvarnál előbb szentszéki jegyző, később levéltáros és 1870-ben érseki titkár lett. Mint tanár a tanítóképző-intézetben is néhány évig tanított. 1875-ben szentszéki tanácsos; 1878-ban zsinati vizsgáló; 1880-ban pápai kamarás lett; 1881-ben pedig a kalocsai egyházmegye kanonokja, ebből az alkalomból egyházmegyei főtanfelügyelőnek és zsinati előadónak is kinevezték. 1883-ban apáttá, 1888-ban választott basoni püspökké nevezték ki. 1891-ben káptalani helynök, 1892-ben a szentszéki tanács elnöke lett. Császka György kalocsai érsek halála után másodszor lett káptalani helynök, és ezt a méltóságot viselte szatmári püspökké történt kinevezéséig, vagyis 1905. október 27-ig.

Elsőrangú szerepe volt a katolikus nagygyűléseken, ahol a nevelésügyről és a nőkérdésről szabad előadásokat tartott. Kanonok korában a kalocsa-főegyházmegyei tanítók özvegyeinek és árváinak gyámolítására 80.000 koronás alapítványt tett, és 25.000 koronát adott a kalocsai tanítók házának kibővítésére. Mayer megrongált egészségi állapota miatt nem foglalhatta el a szatmári püspöki széket, ezért már 1906-ban kinevezték utódjának Boromisza Tibort. 1913-ban hunyt el.

Művei

Folyóiratcikkek

Cikkei, beszédei a Magyar Korona (1884), Baja, Népiskolai Tanügy, Tanodai Emlényfüzér (1857) c. lapokban, valamint a Kalauz a nevelőoktatás terén (1889) c. munkában jelentek meg.

Önállóan megjelent művei

• A spiritizmus keresztény katholikus megvilágításban. Kalocsa, 1899
• Alkalmi beszédek és értekezések. Kalocsa, 1900
• A nőkérdés keresztény szempontból tekintve. Budapest, 1902
• Újabb alkalmi beszédek és értekezések. Kalocsa, 1902

Források

• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség [1]
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [2]
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [3]
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  [4]

További információk

• Magyar Sion 1888. 305. l.
• Schematismus Colocensis 1885, 1899
• Alkotmány 1899. 91. sz.