Mazara del Vallo

Mazara del Vallo
Mazara del Vallo címere
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió
Megye	Trapani
Védőszent	Szent Vitus
Irányítószám	91026 91020
Körzethívószám	0923
Forgalmi rendszám	TP
Testvérvárosok	Lista Mahdia Białystok
Népesség
Teljes népesség	50 039 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	8,0 m
Terület	274,64 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 37° 39′ 06″, k. h. 12° 35′ 15″37.651660833333, 12.58750983333337.651661°N 12.587510°EKoordináták: é. sz. 37° 39′ 06″, k. h. 12° 35′ 15″37.651660833333, 12.58750983333337.651661°N 12.587510°E
Elhelyezkedése Trapani térképén
Mazara del Vallo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mazara del Vallo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mazara del Vallo település Olaszországban, Trapani megyében. Lakosainak száma 50 039 fő (2023. január 1.).^[1] A város a Mazara del Valló-i egyházmegye püspöki székvárosa.

Fekvése

Palermótól délnyugatra fekvő település. Mazara del Vallo Castelvetrano, Marsala, Salemi, Campobello di Mazara és Petrosino községekkel határos.

A sziget legforgalmasabb halászkikötője, amely az észak-afrikai városokkal folytatott kereskedelem egyik központja, kikötőjében horgonyozó tunéziai hajók sokaságával. A városban domináns az arab konyha, számtalan vendéglőjében az afrikai ízekkel lehet találkozni, mint például a kuszkusz, vagy a fűszeres bárány.

Története

A Kr. e. 9. században alapították a föníciaiak Mazar néven, ami sírkövet jelent. A város területén görög, római, vandál, keleti gót és bizánci megszállás következett, majd Kr. u 827-ben az arabok hódították meg a települést. Az arab megszállás alatt Szicília három közigazgatási egységre, vilajetre volt felosztva: Val di Noto, Val Demone és Val di Mazara. Ennek következtében Mazara del Vallo fontos kereskedelmi-, kikötővárossá és oktatási központtá vált. Olyan erős hatással volt a településre az arab hódoltság, hogy a központjára az arab építészeti stílus volt a legnagyobb befolyással, amely a mai napig fellelhető a Kasbah nevű városközpontban.

1072-ben a települést a normannok hódították meg, I. Roger vezetésével. Az ő uralma alatt, 1093-ban jött létre a Mazara del Valló-i egyházmegye.

II. Frigyes német-római császár halála után a sziget a Capeting-Anjou-ház, utánuk pedig az Aragóniaiak uralma alá került. Az aragóniaiak alatt (1282–1410) Mazara politikai, gazdasági és demográfiai hanyatlása következett. 1713-ban a város a Savoyai-ház, majd öt év után a Habsburgok uralma alá került, akik 16 éven át uralkodtak, őket a Bourbonok követték. A várost 1860-ban szállta meg Giuseppe Garibaldi és a vörösingesei, így a város az egységes Olasz Királyság részéve vált.

Nevezetességek

Vallási építészet

• Legszentebb Megváltó székesegyháza, a 11. században épült, majd a 17. században barokk homlokzatot kapott. Főkapuja alatt egy 16. századi lovasszobor látható. A szentély kincse az 1537-ből való Antonello Gagini formázta Krisztus-szoborcsoport.
• Az 1124-ben épült Szent Miklós-templom és a 11. századi Madonna-templom az arab-normann építészeti stílust követik.
• Szent Mihály-templom
• Szent Katalin-templom
• Szent Ferenc-templom, szicíliai barokk stílusban épült.
• Szent Ignác-templom, a Jezsuita Kollégium található benne.
• Boldog Mária-temploma, a karmelita rendhez tartozik.

Városi építészet

• Püspöki palota, a 16. században épült, a Mazara del Valló-i egyházmegye központja.
• Szemináriumi palota, a város papneveldéje.

Közlekedés

A város az A29-es autópályán érhető el Palermóból. Magán busztársaságok járatai rendszeresen közlekednek a városból Trapaniba és Palermóba. A Trapani nemzetközi repülőtér transzfer busszal érhető el. Mazara del Vallóból Szicília minden részére megy regionális vasút, amit a Trenitalia üzemeltet.

Népesség

A település népességének változása:

Galéria

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mazara del Vallo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Szántó László: Szicília (Dekameron útikönyvek)

További információk

• Hivatalos oldal