Mesterházi Márton

Mesterházi Márton (Budapest, 1941. július 7. – 2022. március 15.) műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész, dramaturg, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1987).

Életpályája

1959-ben végzett a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1959–1964 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE–BTK) Angol–Amerikai Intézet magyar-angol-francia szakos hallgatója volt. Doktori disszertációját Shelley-ről írta (1965), kandidátusi értekezését O’Casey-ről (1987).^[4] 1964–2004 között a Magyar Rádió dramaturgja volt. 1970 óta jelentek meg tanulmányai és fordításai. 1975–1984 között a Világszínház 135 adásának létrehozásában vett részt. 1996–2003 között ír drámatörténetet tanított az ELTE BTK-n. 1997–2005 között a műfordítói szemináriumot vezetett a Debreceni Egyetemen. 2007-ben nyugdíjba vonult.

Arnold Toynbee, Ian McEwan, John Arden, Christopher Hampton, Arthur Kopit, Wole Soyinka, David Hare, Brian Friel, Tom Murphy, Sebastian Barry műveit fordította. Kutatási területe a modern dráma és az ír groteszk.

Családja

Szülei: Mesterházi Lajos (1916–1979) író és Ditróy Zsófia voltak.^[5] 1962-ben házasságot kötött Pécsvári Ágnessel. Két gyermekük született: Mesterházi Mónika (1967-) műfordító és Mesterházi Gábor (1968-) szerkesztő, zenekritikus.

Főbb művei

• Mesterházi Márton–Ujházy László: A térhatású rádiózás; bev. Zentai János, Heckenast Gábor; s.n., Bp., 1975 (A Tömegkommunikációs Kutatóközpont szakkönyvtára)
• A BBC rádiószínháza (1978)
• Sean O`Casey világa (1983)
• Mesterházi Lajos: Visszaemlékezések (szöveggond. Mesterházi Miklóssal, 1984)
• Sean O`Casey Magyarországon (1993)
• Ír ember színpadon (2006)

Műfordításai

• Arnold Toynbee: Válogatott tanulmányok (tanulmányok, 1971)
• John Arden: Drámák (drmák, 1979)
• Ian McEwan: Idegenben (kisregény, 1984)
• Synge, J. M.: Drámák (drámák, 1986)
• Hare, D.: Vissza a fegyverekhez (1989)
• Brian Friel: Helynevek; Indulatmondat (1990)
• Sebastian Barry: Sherkin-szigeti imádságok (2003)
• W. B. Yeats: A csontok álmodása (2004)
• Rudyard Kipling: Aki király akart lenni (2010)

Rádiójátékai

Dramaturgként^[6]

Rendezőként^[7]

• Bankett Blitvában (1982)
• Borisz Godunov (1989)
• Zuhanás (1990)

Szerzőként^[8]

• A görög-perzsa háború (2006)
• A kán könyve (2007)
• Árvízi mesék (2009)
• Az első találkozás (1979)
• Köszönöm a beszélgetést (1978)

Díjai

• Szocialista kultúráért (1976)
• Cserés Miklós-díj (1994)
• Új Magyar Hangjáték Díj (1997, 1998)

Jegyzetek

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Életrajza a Litera.hu-n
• Liget.hu
• Életrajza a Napkút Kiadó honlapján
• Adatlapja a Műfordítók Egyesületének honlapján
• Kortárs magyar írók

További információk

• Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994 (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat)
• Köztestületi tagok 2009. Szerkesztette: Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009
• A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
• Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre; Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1861-1918, 1921, 1924-1943; 1973, 1986, 1991, 1997, 2001
• Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás, 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004