Mihail Dmitrijevics Gorcsakov

Mihail Dmitrijevics Gorcsakov
Gorcsakov herceg 1860-ban
Született	1793[1][2][3][4] Varsó
Meghalt	1861. május 30. (67-68 évesen) Varsó
Sírhely	Brotherhood Cemetery
Állampolgársága	orosz Két Nemzet Köztársasága
Rendfokozata	General of the Artillery
Csatái	oroszországi hadjárat hatodik koalíciós háború orosz–török háború novemberi felkelés 1848–49-es téli függetlenségi háború krími háború
Kitüntetései	Pour le Mérite Knight of the Order of St. Alexander Nevsky Order of Saint Anna, 1st class Fehér Sas-rend Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata Order of St. Vladimir, 1st class with Swords Szent András-rend Gold Sword for Bravery Order of St. George, 3rd class Vörös Sas-rend 1. osztálya Magyar Királyi Szent István-rend Order of Saint Alexander Nevsky a francia Becsületrend nagykeresztje Fekete Sas-rend Osztrák Császári Lipót-rend Merit Order of the Bavarian Crown Fehér Sólyom-rend Order of Saint Januarius Order of Saint Ferdinand
Házastársa	Agafokleya Bakhmeteva
Gyermekei	Natalya Gorchakova Sofiya Gorchakova Olga Mikhaylovna Gorchakova
Szülei	Natalya Boborykina Dmitry Gorchakov
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Dmitrijevics Gorcsakov témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk cári tüzértábornokról szól. Hasonló címmel lásd még: Alekszandr Mihajlovics Gorcsakov.

Mihail Dmitrijevics Gorcsakov (oroszul: Михаил Дмитриевич Горчаков; 1793 – Varsó, 1861. május 30.) orosz herceg, tüzérségi tábornok. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen indított orosz hadjáratban Paszkevics tábornagy vezérkari főnöke.

Pályafutása

A július 15-17 között vívott váci csata első napja után Paszkevics herceg őt küldte, hogy mérje fel a helyzetet. Gorcsakov tábornok másnapra támadást javasolt (valószínűleg helyesen), de a fővezér a csapatok, és a saját kimerültségére hivatkozva egy nappal elhalasztotta az akciót, és ez vereséghez vezetett. Július 24-én átvette a Kerecsenden összevont csapatok parancsnokságát (24 zászlóalj, 2 lovasezred, 1 kozákezred, 2 lovasüteg.), amelynek feladata a tiszafüredi átkelő biztosítása volt, ez július 26-án sikerült is.

A krími háború idején az orosz csapatok egyik vezénylő tábornoka volt. 1856-tól a Kongresszusi Lengyelország helytartója volt. Varsóban halt meg 1861. május 30-án.

Jegyzetek

Források

• Az 1848–49. évi szabadságharc története, ISBN 9638218207
• Hermann Róbert: 1848-1849 a szabadságharc hadtörténete, ISBN 9639376213
• Magyar nagylexikon

Ez az orosz személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!