Miklósy Gyula

Miklósy Gyula
Életrajzi adatok
Született1838. december 27.
Kaposvár
Elhunyt1891. június 22. (52 évesen)
Kézdivásárhely
Származásmagyar
HázastársaTettau Amália
Gyermekei
Pályafutása
Aktív évek1859 – 1891
A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósy Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Miklósy Gyula, névváltozat: Miklóssy, Frankl Miklósy Miklós Gyula született Frankl Sámuel (Kaposvár, 1838. december 27.[1] – Kézdivásárhely, 1891. június 22.[2]) magyar színész, rendező, a 19. század második felének egyik legkiemelkedőbb vidéki színigazgatója.

Élete

Frankl Sámuel néven született Frankl Emánuel Somogy vármegyei izraelita kocsmáros és Schnitsler Száli gyermekeként. Tizennyolc évesen kitért a római katolikus vallásra.[3] Pesten tett érettségi vizsgát, ezt követően beiratkozott az egyetem orvostudományi karára. Azonban a színház jobban vonzotta, így egyetemi tanulmányait félbehagyta és színésznek szegődött. Karrierje 1859 októberében indult, Szabó József társulatával játszott Szabadkán.[2] Édesapja után örökségéből sikerült társulatot szerveznie 1864-ben, amellyel a rákövetkező hat esztendő folyamán megfordult Székesfehérvárott, Beregszászban, Munkácson, Szatmáron, Pécsett és Nagykanizsán.[2] 1868. július 23-án házasságot kötött Tettau Amáliával.[4] Miután Molnár György megbukott, 1870-ben átvette a Budai Népszínházat, de csak ideiglenesen. Miután anyagi javulás következett be, 1872. október 30-án nyitotta meg az István téri színházát (a mai Klauzál téren), amelyet nyaranta tervezett működtetni. Az intézmény nem volt hosszú életű, 1874. január 4-én a lángok martalékává vált. 1873-ban színkört épített a Városligetben is. A színház pusztulása anyagilag is tönkretette, így újból vidéki színigazgatóként dolgozott és játszott,[2] szerencse azonban nem kísérte útján. 1890-ig bejárta az egész országot, 1891-ben Erdélyben lépett színpadra. Az István téren játszotta Jókai Mór, Vahot Imre, Dobsa Lajos, Szigeti József, Szigligeti Ede, Katona József, Schiller műveit és az Offenbach-operetteket is. Tragikus színészként is sikeresek voltak alakításai. Fellépett a Nemzeti Színházban is 1869. december 19-én, Katona József: Bánk bán című művének címszerepében, hogy szerződtessék, ám a színészet helyett inkább az igazgatóság mellett döntött. A magyar színésztársadalom megszervezéséből jelentős részt vett ki, alelnöke volt az 1871-ben megrendezett első színészkongresszusnak, később vezetőségi tagja lett az Országos Színészegyesületnek. Cikkeit a Színészek Lapja közölte.

Családja

Felesége Tettau Amália (1848–1901) volt.

Gyermekei

  • Gyula János (Dunaföldvár, 1869. július 10/13.?[5] – ?) Apja társulatánál lépett színpadra és nevét különösen mint kitűnő bérletgyűjtő tette ismertté a vidéki színészet szolgálatában. 1898. október 10-én a Magyar Színház szerződtette. Ezután színigazgató lett; mint ilyen 1923 július havában megülte 20 éves jubileumát.[6]
  • Gábor (Máramarossziget, 1871. június 27. – Kiskunfélegyháza, 1925. október 30.) színész, színigazgató.
  • Ilona (Pest, 1873. január 22. – Budapest, 1958. február 27.) színésznő, írónő.
  • Elemér József (Sátoraljaújhely, 1875. szeptember 11.[7] –?)
  • Margit (Keszthely, 1877. június 9. – Kolozsvár, 1940. december 26.) színésznő, operettszubrett.
  • Aranka Kornélia (Gyöngyös, 1879. június 29.[8] – ?)
  • Béla (Baja, 1881. november 28.[9] – ?)
  • Irén Sarolta (Gyula, 1884. február 21.[10] – Bácsalmás, 1930. január 4.)[11]
  • Aladár András József (Igló, 1886. október 17. – Budapest, 1945. március 21.) színész, rendező, színigazgató.

Unokái: Miklósy Imre (1901–1937, ifj. Miklósy Gyula fia) és Miklósy György (1925–2007, Miklósy Aladár fia).

Működési adatai

  • 1860: Lenkei, majd Fehér Károly;
  • 1861: Győr;
  • 1862–64: Balogh Alajos.

Igazgatóként

  • 1869: Székesfehérvár;
  • 1870: Budai Népszínház, majd Máramaros,
  • 1871: Beregszász, Munkács, Máramarossziget, Szatmár, Pécs;
  • 1872: Nagykanizsa; Székesfehérvár, Budai Nyári Színkör;
  • 1874: Szentendre, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó;
  • 1875: Gyöngyös, Rozsnyó, Losonc, Nyíregyháza, Nagykálló; Sátoraljaújhely, Pécs;
  • 1876: Szigetvár, Kaposvár;
  • 1877: Keszthely, Nagykanizsa;
  • 1878: Dombóvár, Szombathely, Sümeg, Miskolc;
  • 1879: Eger, Gyöngyös, Sátoraljaújhely, Miskolc;
  • 1880: Eger, Nyíregyháza, Miskolc;
  • 1881: Selmecbánya, Lőcse, Dunaföldvár, Baja;
  • 1882: Szekszárd, Zenta, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét;
  • 1883: Halas, Makó, Kecskemét, Orosháza, Mezőtúr,
  • 1886: Szatmár, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely, Bártfa, Eperjes, Lőcse, Selmecbánya;
  • 1887: Korpona, Ipolyság, Selmecbánya, Tornalja, Abony, Karcag, Túrkeve, Kisvárda, Munkács;
  • 1888: Huszt, Eger, Monor, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Szarvas, Mezőtúr, Marosvásárhely;
  • 1889: Dés, Torda, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Szászrégen, Brassó, Dés;
  • 1890: Déva, Marosújvár, Berettyóújfalu, Mezőtúr, Lippa, Gyorok, Buzás, Nagykőrös, Cegléd, Selmecbánya, Hódmezővásárhely.

Jegyzetek

  1. ↑ Kaposvári izraelita hitközség születési anyakönyve 53/1838.
  2. ↑ a b c d Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 518. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. ↑ Miklósy, Gyula.szerk.: Rajnai Edit: Miklósy Gyula naplója 1886-1888. Országos Széchényi Könyvtár (2018). ISBN 978-963-200-684-0. Hozzáférés ideje: 2020. december 23. 
  4. ↑ Miklósy Irén Sarolta keresztelési bejegyzése, Gyulai római katolikus egyházközség, 80/1884.
  5. ↑ Dunaföldvári római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 256/1869.
  6. ↑ Miklóssy Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
  7. ↑ Sátoraljaújhelyi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 153/1875.
  8. ↑ Gyöngyösi sarlósboldogasszony római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 134/1879.
  9. ↑ Bajai-belvárosi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 574/1881.
  10. ↑ Miklósy Irén Sarolta születési bejegyzése a gyulai római katolikus keresztelési akv. 80/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
  11. ↑ Bácsalmási állami halotti anyakönyv 4/1930.

Források

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Keszthelyi életrajzi lexikon
Nemzetközi katalógusok