Mocsári tisztesfű

Mocsári tisztesfű
Példány az észtországi Keila mellett
Példány az észtországi Keila mellett
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Lamioideae
Nemzetség-
csoport: 		Stachydeae
Nemzetség: Tisztesfű (Stachys)
Faj: S. palustris
Tudományos név
Stachys palustris
L.[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mocsári tisztesfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári tisztesfű témájú médiaállományokat és Mocsári tisztesfű témájú kategóriát.

A mocsári tisztesfű (Stachys palustris) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjén belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó növényfaj, mely Magyarországon is előfordul; nevezik seppedéki vagy süppedéki tisztesfűnek is. A tisztesfűfajok egyik gyógynövénye.

Elterjedése

Az északi mérsékelt öv területein honos: Európában, Ázsia mérsékelt övi részein, illetve Indiában, az amerikai kontinensen pedig Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.[2]

Jellemzői

Akár az 1 m magasságot is elérő évelő lágyszárú, gumós tarackjai segítségével egyrészt a téli időszakot vészeli át, másrészt oldalirányban terjed. Felálló, egyenes szára többnyire elágazás nélküli, az árvacsalánfélékre jellemzően négyélű, szőrös. Levelei a száron átellenesen állnak, hosszúkás lándzsásak, a levélalapnál kissé szív alakúak, a levelek széle enyhén csipkés vagy fűrészes. Az alsó levelek rövid nyelesek, a felsők nyél nélkül ülnek a száron és szárölelők. Magyarországon egész nyáron nyílnak élénk bíborlila szirmú virágai, melyek örvökben helyezkednek el a szár legfelső részén a levelek hónaljában: egy örvben 6–12 virág csoportosul. A virágok sziromlevelei közel kétszer hosszabbak, mint a csészelevelek. A nagyobb méretű alsó virágajkakat fehér színű, jellegzetes mintázat díszíti. Toktermése van.

Élőhelye

Tavak, vízfolyások, árkok mentén, nádasok környékén, mocsarakban, lápokban, vizenyős réteken, nedves szántókon él.

Felhasználása

Élelmiszernövényként használták fel korábban Magyarországon: gyökerét és megvastagodott tarackját a spárgához hasonló módon készítették el télen; megszárított gumójából lisztet őröltek; ezek miatt a 19. században termesztésével is kísérleteztek. Angliában főzeléknövényként termesztették ugyancsak a 19. században.

Virágából készült drogban (Stachyos herba) flavonoidok és loganinszerű pseudoindican heterozid található. A drogot krónikus hurutos megbetegedések esetén alkalmazzák.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ GRIN Species Profile. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  2. ↑ a b Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig: 990. Stachys palustris L. www.melius.hu. (magyarul) Melius Alapítvány (Hozzáférés: 2016. március 12.) (PDF)

Források

  • Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 250., 512. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  • Mocsári tisztesfű (Stachys palustris). In Dr. Tuba Zoltán: Vízinövények. Rajzolta: Bíró Krisztina. A borítót Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1987. 34. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963-11-5242-1  
  • XIV. osztály: Kétfőporzósak. Didynamia. [...] Seppedéki tisztesfű. In Wagner János – Hoffmann Károly: Magyarország virágos növényei. Budapest: Athenaeum Ny. 1903. Hozzáférés: 2016. március 12. (tankonyvtar.hu) Digitalizált változat kiadója: Arcanum Adatbázis Kft., 2006. február  
  • Bokor József (szerk.). Tisztesfű, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 12. 
  • Mocsári tisztesfű, Stachys palustris. novenyhatarozo.info (magyarul) (Hozzáférés: 2016. március 12.) (HTML) arch

Kapcsolódó szócikk

Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap