Mollináry Gizella

Mollináry Gizella
Született	Molnár Gizella Mária 1896. szeptember 7. Budapest
Elhunyt	1978. február 23. (81 évesen) Budapest
Álneve	Mollináry Gizella Mollináry
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író költő
Sírhelye	Farkasréti temető (34/2-3-29)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Mollináry Gizella témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mollináry Gizella, Gebauer Gusztávné, született Molnár Gizella Mária (Budapest, 1896. szeptember 7.^[3] – Budapest, 1978. február 23.)^[4] macedón-horvát származású, az 1940-es évekig igen népszerű, hányatott sorsú (mára szinte elfeledett) magyar író, költő.

Életpályája

Egy olasz orvos, és egy macedón-horvát származású anya, Molnár Katalin 22 éves kulcsárnő első gyermekeként született a budapesti Rókus-kórházban. Többször is nevelőszülőkhöz került. 1904-ben tért vissza Budapestre a családhoz. Gyakran változtattak lakóhelyet.

Fiatal korától kezdve önmagáról gondoskodott. Dolgozott építkezésen, textilszövőként, cselédként, markotányos lányként, kofaként. Szenet a pályaudvarról, élelmet a piacról lopott. Egy laktanyában cukrot és édességet árult.

Az első világháború végén politikai tevékenységbe kezdett, a korai szocialista eszméket hirdette. Nógrád megyében újságíró és propagandista volt. A balassagyarmati laktanya ezred-irodáján hivatalnokoskodott, aztán a szociáldemokrata párt egyik helyi vezetője lett. A Tanácsköztársaság alatt a kommunista párt helyi titkára volt, a cseh betörés elleni küzdelmet irányította. A Tanácsköztársaság bukása után elfogták és börtönbe került, ahonnan hamarosan megszökött és a későbbi Jugoszláviába menekült. Ott kezdett írni.

Verseit Magyarországra küldte, melyek többek között a Nyugatban jelentek meg. Sok elismerő kritikát kapott (többek között Ignotus Páltól, Dsida Jenőtől, Szerb Antaltól, Radnóti Miklóstól).

Férjhez ment a gazdag Dragutin Nuberhez, de ez a házasság nem tartott sokáig. Megismerkedett egy magyarországi vizsgálóbíróval, a nála 17 évvel idősebb Gebauer Gusztávval, és 1924-ben Magyarországra költöztek. 1927. január 18-án, Budapesten, a Terézvárosban kötöttek házasságot.^[5] Béla (1917–1941) néven fia született, akit kadét korában egy német szolgálatba adott hajón, Ungváron vesztett el.^[6]

Önéletrajzi ihletésű regényeket írt gyermek-, és ifjúkora változatos élményeiből, amelyek nagy népszerűségre tettek szert, mint például a gyermekéveit megörökítő Betévedt Európába című, amely tizennyolc kiadást ért meg. Sorra születtek bestseller művei, melyeket olaszra fordítva is kiadtak. Sikerei komoly jólétet biztosítottak a családnak.

Autodidakta szerző volt, akiben a kritika nem annyira az igazi, mint inkább a mélyen őszinte írót értékelte.

1944-ben a Gestapo letartóztatta, és csak nehezen szabadult. A háború vége felé bujkálnia kellett. A kommunista hatalomátvétel teljesen háttérbe szorította, mert polgári szerzőnek skatulyázták be. Délszláv származása is bélyeg volt rajta, így paraszti munkával tartotta el magát és beteg férjét. Folyamatosan beadványokkal és kérelmekkel ostromolta a hivatalokat, eredménytelenül. Az irodalmi élet hivatalos helyeitől rengeteg ígéretet kapott, de konkrét segítséget alig.

1956 tavaszán felvették az Irodalmi Alapba, majd 1956 után publikálhatott is. A Vigilia közölte verseit.

Olajfestésű arcképe, melyet 1934-ben készített róla a Rudnay tanítvány Chován Lóránt (Mitrovica, 1913. – Oakland (USA), 2007.), a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében található.^[7]

Magyarul

• Asszonyi alázat; szerzői, Budapest, 1927
• Földet érint homlokunk; szerzői, Budapest, 1929
• Az arc elsötétül; szerzői, Budapest, 1931
• A kocsihajtó; szerzői, Budapest, 1934
• Ami történik; Gebauer, Budapest, 1937
• Betévedt Európába. Regény, 1-2.; Grill, Budapest, 1941
• Betelt a Föld hamissággal. Regény; Grill, Budapest, 1941
• Meddő szüret után..., 1-2.; Grill, Budapest, 1942
• Vádoltuk egymást, 1-2.; Grill, Budapest, 1943
• Az Isten hallgat. Regény; Grill, Budapest, 1947

Jegyzetek

Források

• Keresztes Csaba: Mollináry Gizella hallgatásra ítélt írónő önéletírása, 1956 szeptember Archívnet, 7. évfolyam (2007) 3. szám
• https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9011381
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
• Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004.  
• Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5  
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9011381
• Széles Klára: Irodalmi hiánypótlás. Naplójegyzetek a kortárs magyar irodalmi lexikonhoz. I. Mollináry Gizella = Tiszatáj, 1991 (45) 9. pp. 33-35.