Monaky-kastély

Monaky-kastély (Monoki kiskastély)
Település	Monok
Épült	1570–1580 között
Stílus	Reneszánsz, majd a 19. században klasszicista jegyeket kapott.
Család	Monaky család
Rekonstrukciók évei	16–17. század
Cím	3905 Monok, Kossuth Lajos utca 12.
Elhelyezkedése
Monaky-kastély Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
é. sz. 48° 12′ 37″, k. h. 21° 08′ 54″48.210277777778, 21.14833333333348.210278°N 21.148333°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 37″, k. h. 21° 08′ 54″48.210277777778, 21.14833333333348.210278°N 21.148333°E

A Monaky-kastély a Hernád folyó völgyében fekvő Monokon található műemléképület, melyet elkezdtek felújítani, hogy az 1960-as években az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által végzett a 18. századi rekonstrukciós állapothoz közelítően egy szállodát építsenek, esetleg további régészeti feltárásokat is bemutatva, de ezt nem fejezték be így az épület még nem látogatható.^[1][2]

A Monaky család (más néven Monoky család) egyike volt a legrégibb magyar nemzetségeknek,^[3] akik a 14. század óta Monok település birtokosai voltak.^[4] A kastély és Monok település is feltehetően a család után kapta a nevét.^[5]

Története

A kastély a falu központjában lévő domb tetején, reneszánsz stílusban, 1570–1580 körül épült.^[6] Építtetése a tehetős középbirtokos Monaky János nevéhez fűződik.^[7] 1567-ben már Monaky Mihály volt a tulajdonos, mikor Hasszán temesvári pasa megostromolta és elfoglalta. Majd 1673-ban Thököly Zsigmond vallhatja magáénak.^[8]

A Monaky-család 1693-ban fiúágon kihalt,^[9] ezután női ágon öröklődött tovább a kastély. Monaky Annának Andrássy Mátyással kötött házassága révén az Andrássyak tulajdona lett egész Monokkal és környékével együtt.^[10]

A 18. században az örökösök között megosztott Monoki uradalom, a kastéllyal együtt az Andrássy család kezében újra egyesült.^[11] A 18. század második felében, mint a magyar főurak többsége, már az Andrássyak sem érték be ezzel a szolidabb kiskastéllyal, nagyobb építésébe kezdtek,^[9] de a régit továbbra sem hanyagolták el.^[4] A II. világháború után iskola működött benne, majd a termelőszövetkezet előbb magtárnak, később irodaháznak használta. Az 1990-es években újra szükségessé vált a felújítása, de ennek költségeit már nem tudta állni a helyi önkormányzat, így 1999-ben az épület eladásra került. A felújítás előtt Feld István és Simon Zoltán vezetésével újabb régészeti ásatásokra került sor.^[11]

A kastély külső része

A lakók védelméül bástyás erődfallal és mély árokkal vették körül. Az erődfal jelentős része ma is látható.^[12][4]

Egyemeletes, 22 méter × 16 méteres épület. Középső, kéttraktusos, 17 méter × 15 méteres része épült a legkorábban.^[11]

Két, ellentétes sarkán egy-egy épülettömbbel bővítették. Délkeleten, egy lőrésekkel ellátott, téglalap alakú, emeletes saroképítményt,^[7] délnyugati felén, 1670 és 1673 között szintén emeletes, kerek bástyatornyot illesztettek a főépülethez. Innen hirdették ki a halálos ítéleteket, a pallosjog idején.^[12] Utólag alápincézték, a földszint új, magasabb boltozatot kapott, belül négy ablakkal megvilágított helyiséget alakítottak ki. Felújítás után 1673-ban, ezerötszáz forint volt a becsült értéke.^[11] A bejárat felett a Monaky-család címere látható.

A 18. századtól, a kastély bal oldalán, egy nyeregtetős, tizenegy árkádos tornácú gazdasági épület áll.^[12]

A kastély belső része

Tágas lakószobák, nagy, világos ablakok, cserépkályhák szolgálták a család kényelmét és hirdették gazdagságát.^[4] Az épületbe fa feljárólépcsőn lehetett bejutni, mely ma is megtalálható.^[12] Az ajtón belépve egy nagy boltozatos-, tőle balra egy-, jobbra két kisebb boltozatos helyiség nyílik, melyek ablakait betapasztották az átalakítás után. Fagarádics vezetett az emeleti, deszkamennyezetű előszobába, ahonnan nyugatra egy háromablakos boltozott terem, balra és jobbra egy-egy szoba nyílt, melyekhez árnyékszék is tartozott. Az előszobából feljárón keresztül lehetett a padlásra jutni.^[11]

Felújítások

Az első jelentős felújításra 1567-ben a törökök rongálása után került sor.

1962-64-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal vezetésével végeztek rajta műemléki helyreállítást. A 18. század végi állapotát próbálták visszaállítani. Feltárták a lépcsőket, pincehelyiségeket, kibontották a reneszánsz ikerablakokat és a régi lőréseket.^[11] A homlokzat 16. századi, reneszánsz, sgrafitto díszítését helyreállították.^[12] 1982-ben a tetőszerkezetét, és a külső vakolat hibáit javították.^[11]

Jelene

A kastély évek óta nem látogatható, csak kívülről látható, a volt monoki polgármester Szepessy Zsolt, mint tulajdonos, kastélyszállóvá kezdte el átépíteni. A munkálatok egy ideje abbamaradtak, a kastély környéke és parkja rendezetlen, gazos, a falakon a felújított vakolat mállani kezdett. Nem használják sem a kastélyt, sem a mellette lévő épületet.^[12]

Jegyzetek