Népetimológia

A nyelvészetben a népetimológia vagy szóértelmesítés terminusok azt a jelenséget nevezik meg, amely során a beszélő számára ismeretlen, többnyire a nyelvbe nem régen került idegen szót vagy szócsoportot megváltoztat más olyan szó vagy szócsoport hatására, amelyből származónak hiszi valamilyen alaki, jelentésbeli vagy egyéb összekapcsolás lehetősége miatt.[1][2][3][4][5][6][7][8] Egyes szerzők szerint a népetimológia egyike a szóalkotás módjainak.[1]

A népetimológiát az érintett szó származásának nem ismerése okozza, ami természetes a beszélők többsége esetében, de a szó sztenderd alakjának és jelentésének a nem ismerése is, persze olyan nyelvek esetében, amelyeknek van sztenderd nyelvváltozata.[7] Ugyanakkor abból a szükségből is kiindul, hogy a szó motivált, azaz világos jelentésű legyen.[9][2][8]

A sztenderd változattal bíró nyelvek aktuális állapotában a népetimológia egyéni jelenség. Következménye olyan szavak létrejötte, amelyek változatai megvannak a sztenderd szókészletben is, de a nyelvtörténetben egyes így keletkezett szavak idővel általánosak lettek, meghonosodtak és a sztenderdbe kerültek. Példa erre a magyar mérföld összetett szó, amely első része a középfelnémet mîl vagy mîle ’mérföld’ szóból származik. Ebből mér lett a valamennyire hasonló hangzású magyar ige hatására.[10] Ilyen szavak etimológiájára olykor a „keresztezett etimológia” (franciául étymologie croisée) terminust használják ellentétben az egyéni hibának tekintett „népetimológiá”-val.[11]

A népetimológiához hasonló a szándékos, humoros szóferdítés. Ez az esete a magyarban a °nyögdíjas vs. nyugdíjas, °televíziló vs. televízió, °ugrómókus vs. agronómus szavaknak.[1][12]

Népetimológiák néhány fajtája

Legtöbbször a népetimológia az eredeti szó és más szó alakja közötti asszociáción alapszik, például az °almafabéta vs. analfabéta szó esetében.[9] Ebben az esetben csak ez az alapja, de olyan esetek is vannak, amelyekben a formai kapcsolat a jelentések kapcsolatával társul, például a mérföld esetében, mivel a mîl(e) szó hosszmérték elnevezése.

Olyan esetek is vannak, amelyekben a népetimológia csak jövevényszó jelentését érinti a nyelvben meglévő szó alakja és jelentése hatására. Például a román nyelvben a népetimológia a vindicativ ’bosszúálló’ (< francia vindicatif) szónak a ’gyógyító’ jelentést adja a latinból örökölt a vindeca ’gyógyítani’ ige hatására.[8]

„Látens népetimológiá”-nak nevezik azt az esetet, amelyben homonimákat egyazon szó több jelentésének hisznek.[8] Például ez történhet meg a fogoly ’fogvatartott ember’ és fogoly (madárfaj neve) szavakkal.

Népitomológiai jelenség az is, amikor helységneveket hibásan fordítanak le. Példa erre az erdélyi Sebeshely fordítása románra Sebeșel alakban, amelyben a hely részt az -el kicsinyítő képzővel fordították le. Ugyancsak hibás Csíkszereda fordítása Miercurea Ciuc-ra, mivel miercurea jelentése ’a szerda’, holott a szereda résznek itt közép a jelentése.[13]

Különösebb népetimológiai eset a szószerkezetek tagjai közötti határ újraértelmezése. Például az angol nyelvben adder egyes kígyófajok elnevezése. Az óangolban ez naddre volt, határozatlan névelővel a naddre, majd ezt a szószerkezetet an adder-ként értelmezték.[14] A franciában ilyen eset a griotte ’meggy’ szóé. Az ófranciában határozott névelővel l’agriotte volt, de a modern franciában la griotte lett.[5] Ehhez hasonló az, amikor idegen szószerkezetet vesz át egy nyelv egyetlen szóként értelmezve. Ez az esete egyes, az arab nyelvből határozott névelővel együtt átvett spanyol szavaké, például alcohol ’alkohol’< spanyolországi arab kuḥúl.[15]

Egyéb példák néhány nyelvben

A franciában:

poireau ’póréhagyma’, a poire ’körte’ hatására vs. porreau (régi alak) < latin porrus;[5]
°Trois-cadéro, a trois ’három’ hatására vs. Trocadéro.[4]

A spanyolban:[16]

vagamundo ’csavargó’, a mundo ’világ’ hatására, vs. vagabundo ’csavargó’ < latin vagabundus;[17]
°adversión, az adverso ’ellentétes’ hatására vs. aversión ’ellenszenv’ < latin aversio.

A románban:

a locui ’lakni’, a loc ’hely’ hatására vs. lăcui (régi alak) < magyar lakni;[8]
°hâdos, a hâd ’ronda’ (< ukrán hyd) vs. hidos ’förtelmes’ < francia hideux.

Az angolban:

crayfish ’rák’, a fish ’hal’ hatására vs. crevis (régi alak) < ófrancia crevise (vö. mai francia écrevisse);[18]
°sparrow-grass, a sparrow ’veréb’ + grass ’fű’ hatására vs. asparagus ’spárga’ (a növény).[2]

A németben: Hängematte ’függőágy’, a hängen ’függni’ + Matte ’gyékény’ hatására < francia hamac.[2]

A hollandban a hangmat ’függőágy’ a hangen ’függni’ + mat ’gyékény’ hatására ugyanúgy alakult, mint a németben.[2]

Az oroszban::[19]

крыло [krɨlo] ’szárny’, a крыть [krɨtʲ] ’takarni’ hatására vs. крило [krilo] (régi alak) < ószláv krilo;
°гульвар [ɡʊlʲvar], a гулять [ɡʊlʲætʲ] ’sétálni’ hatására vs. бульвар [bʊlʲˈvar] ’körút’ < francia boulevard.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Cs. Nagy 2007, 318–319. o.
  2. ↑ a b c d e Bussmann 1998, 418. o.
  3. ↑ Crystal 2008, 175. o.
  4. ↑ a b Dubois 2002, 188–189. o.
  5. ↑ a b c Grevisse – Goosse 2007, 207. o.
  6. ↑ Jarceva 1990, Етимолóгия (Etimológia) szócikk.
  7. ↑ a b Bidu-Vrănceanu 1997, 191. o.
  8. ↑ a b c d e Constantinescu-Dobridor 1998, etimologie szócikk, ~ populară szakasz.
  9. ↑ a b Hangay 2007, 485. o.
  10. ↑ Zaicz 2008, mérföld szócikk.
  11. ↑ Dubois 2002, 127. o.
  12. ↑ A ° jelt a létező, de nem sztenderd szavak jelölésére használjuk Grevisse – Goosse 2007 nyomán.
  13. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 518–519. o.
  14. ↑ Crystal, 303. o.
  15. ↑ DLE, alcohol szócikk.
  16. ↑ Gómez Torrego 1991, 203. o.
  17. ↑ A DLE, vagamundo szócikk szerint kevéssé használt szó a vagabundo-hoz képest.
  18. ↑ Etymonline, crayfish szócikk.
  19. ↑ Vvegyenszkaja – Kolesznyikov 2000.

Források

  • (románul) Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. ISBN 973-440229-3 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics Archiválva 2022. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 293–319. o. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
  • (spanyolul) Diccionario de la lengua española (A spanyol nyelv szótára). Spanyol Királyi Akadémia. Legutóbbi frissítés: 2018 (DLE) (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • (spanyolul) Gómez Torrego, Leonardo. Manual de español correcto (A helyes spanyol nyelv tankönyve). 1. kötet. Madrid: Arco/Libros. 1991
  • (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9
  • Hangay Zoltán. Jelentéstan. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 477–520. o. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • (oroszul) Jarceva, V. N. (szerk.) Лингвистический энциклопедический словарь (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • (oroszul) Vvegyenszkaja, Ljudmila – Kolesznyikov, Nyikolaj, По "гульвару" в "полуклинику". Беседы по этимологии (Po guljvaru v poluklinyiku. Beszedi po etimologiji) (A „sétúton” a „félklinikába”. Az etimológiáról). Kultura. 10. (40.) sz. 2000.05.23; az interneten: По "гульвару" в "полуклинику". Беседы по этимологии. relga.ru. 13. (366.) sz. 2019.11.01 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Zaicz Gábor. (szerk.) Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta, 2006, ISBN 963-7094-01-6 (Hozzáférés: 2020. január 25.)

További információk

  • B. Lőrinczy Éva. Az alak, a jelentés és a mondatkörnyezet együttes hatása a népetimológia kialakulásában. Nyelvtudományi Értekezések. 83. sz. 355–359. o.
  • Beke Ödön. Népetimológia a magyar növénynevekben. Magyar Nyelv. 56. évf. 2. sz. 264–267. o., 3. sz. 399–406. o., 4. sz. 477–481. o. 1960
  • Déva. Pendrájv avagy tollmeghajtó – Az Ósöntől a Tecsóig – amikor nevet ád a nép (2. rész). Nyelv és Tudomány. 2010. február 2 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Déva. Modern népetimológiák – Marihónalja és mojirtó. Nyelv és Tudomány. 2010. május 5 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Déva. Névadás és fantázia – Vércsorgó hinivírus – amikor nevet ád a nép (1. rész). Nyelv és Tudomány. 2010. január 27 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Fejes László. Népetimológia és népi etimológia. Nyelv és Tudomány, 2013. december 10 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Gregor Ferenc. Népetimológia és szófejtés. Nyelvtudományi Értekezések. 89. sz. 1974. 97–107. o.
  • Kálmán Béla. A népetimológia. Nyelvtudományi Értekezések. 89. sz. 1974. 165–169. o.
  • Kálmán Béla. A népetimológia helységneveinkben. Magyar Nyelvőr. 91. évf. 1. sz. 1–11. o. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Kis Tamás. Népetimológia. Igaz Szó. 33. évf. 8. sz. 1988 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Kovalovszky Miklós. Népetimológia. Világirodalmi lexikon. 9. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1984. 217–218. o.
  • Kovalovszky Miklós. Újabb népetimológiáinkról. Nyelvtudományi Értekezések 58. sz. 1967. 244–499. o.
  • Ladó János. Népetimológia. Nyelvművelő Kézikönyv. 2. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1985. 279–280. o.
  • Nádai Pál. A magyar népetimológia. Nyelvészeti Füzetek. 27. sz. Budapest: Atheneum. 1906. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Penavin Olga. A jugoszláviai magyar nyelvjárásokban jelentkező népetimológia. Nyelvtudományi Értekezések 83. sz. 1974. 446–451. o.
  • Rónai Béla. A népetimológia a földrajzi nevekben. Névtani Értesítő. 7. sz. 1982. 9–18. o.

Kapcsolódó szócikk

Nemzetközi katalógusok