Népsűrűség

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A népsűrűség adott területegységre jutó lakosok száma, általánosan elfogadott mértékegysége a fő/négyzetkilométer (fő/km²), habár ezen a „nyers” népsűrűségen kívül számos változata létezik, melyek elsősorban a demográfusok körében használatosak.^[1]

Magyarország átlagos népsűrűsége 105 fő/km² (2019. január 1.),^[2] ezzel az EU átlagánál némileg ritkábban lakott országai közé tartozik. A miniállamokat leszámítva Európában Hollandia a legsűrűbben lakott ország, 389 fő/km²-es értékkel.

Fiziológiai népsűrűség

A fiziológiai népsűrűség a társadalomföldrajzban használatos mutató, mely a „nyers”, azaz az aritmetikus népsűrűség fogalmától annyiban eltér, hogy figyelembe veszi a tanulmányozott régió felszíni tulajdonságait, mivel a mezőgazdaságra alkalmas területhez viszonyítva studírozza az össznépességet a pontosabb demográfiai analízis végett. A fiziológiai népsűrűség egy adott térség lakossága a megművelhető területével való elosztásával számolható ki. Rendszerint fő/négyzetkilométer mértékegységben kerül kifejezésre. A tetemes fiziológiai népsűrűség a mezőgazdasági területek túlságos igénybevételéről, a termőföld kapacitásának kimerítése veszélyéről avizálhat, míg az alacsony fiziológiai népsűrűség a megművelhető föld sokaságát, illetve a terület lakossága gyérségét jelezheti.^[3]

Néhány ország 2002-es népsűrűségi adata

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Országok népsűrűség szerinti listája
• Magyarország legnagyobb népsűrűségű települései
• Szigetországok listája népsűrűség szerint
• Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája népsűrűség szerint