Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.[1]
A névszó osztályába tartozik:[2]
- a főnév – élőlényt, élettelen tárgyat vagy gondolati dolgot megnevező szó;
- a melléknév – a fenti entitások tulajdonságát kifejező szó;
- a számnév – ilyen entitások mennyiségét kifejező szó;
- a névmás – ilyen entitásokat helyettesítő szó.
A magyar nyelvben
Példák (mindegyik szó a toldalékok mindegyikét felveheti, abban a változatban, amelyet a magánhangzó-harmónia szabályai követelnek meg):[3]
| Névszó | Példa | Toldalék |
|---|---|---|
| főnév | kutya kép falu | -(o/e/ö/a)t -ról/-ről -nak/-nek -ban/-ben -ért -(o/e/ö/a)k |
| melléknév | sárga hosszú érdekes | |
| számnév | négy negyed negyedik | |
| névmás | ki |
A személyes névmásra csak kis részben érvényes a névszó meghatározásának alaktani része, mivel ennek a névmásnak többnyire a rag van a tövében, pl. neked.
Jegyzetek
Források
- Bokor József. Szófajtan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 197–253. o. (Hozzáférés: 2017. április 26)
- Kenesei István. 4. fejezet – Szófajok. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. ISBN 963-05-8324-0. 50–71. o. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
