Nagy-ág : Települések a folyó mentén, Képek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Nagy-ág

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Nagy-ág

A Nagy-Ág Ökörmezőnél
Közigazgatás
Országok	Ukrajna
Területek	Kárpátalja
Járások	Huszti járás
Földrajzi adatok
Hossz	92 km
Vízhozam	20,188 m³/s
Vízgyűjtő terület	1240 km²
Forrás	a Ripinye és a Bisztra patakok összefolyása Vízköznél, Szkolei-Beszkidek
é. sz. 48° 39′ 16″, k. h. 23° 33′ 55″48.65431, 23.56531948.654310°N 23.565319°E é. sz. 48° 42′ 57″, k. h. 23° 34′ 40″48.715888888889, 23.57769444444448.715889°N 23.577694°E
Torkolat	Tisza (Husztnál) → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 48° 10′ 33″, k. h. 23° 15′ 51″48.17583333, 23.2641666748.175833°N 23.264167°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-ág témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Nagy-ág (ukránul Ріка [Rika]) folyó Kárpátalján, a Huszti járásban, a Tisza jobb oldali mellékfolyója. Hossza 92 km, vízgyűjtő területe 1240 km².

Az Ökörmezői járásban két patak egyesüléséből ered. Ezek közül a nagyobbik a Ripinye (Ripinka), amely Felsőhidegpatak mellett ered. A másik a Bisztra patak, amely Priszlop falunál ered. A két patak Vízköznél egyesül, onnan Nagy-ágként folyik tovább. Felső szakasza szűk völgyben halad, Iza környékén fokozatosan szélesedik a medencéje. Átlagos esése 10 m/km. Husztnál ömlik a Tiszába, amelynek a legnagyobb vízhozamú mellékfolyója. Nagyobb települések a folyó mentén Ökörmező és Huszt, utóbbinál a folyó partja kedvelt pihenőhelynek számít.

A Nagy-ágon működik az 1950-es évek elején épült 27 MW teljesítményű Talabor–Nagy-ági vízerőmű, amely két folyó, a Nagy-ág és a Talabor szintkülönbségéből adódó energetikai lehetőségeket használja ki.