Nemzetiség

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport. Ma körülbelül egymilliárd ember él a világon olyan helyzetben, hogy nem tartozik az államalkotó néphez, hanem nemzeti vagy etnikai kisebbség tagjaként él. A nemzetiség általánosságban társadalmi, területi, politikai és nyelvi fogalom.^[1] Legtöbb nyugati országban ez azonban eléggé pontatlan nehezen meghatározható fogalom: szimplán egy nemzetközi jogi terminus, az állampolgársággal azonos. PL: angol nationality szó kizárólagosan állampolgárságra utal, a német Nationalität utalhat akár etnikumra (akár a többségi etnikumra is), vagy állampolgárságra is vonatkozhat, de Németországot leszámítva, minden ny-európai országban a nemzetiség kifejezés (az olasz nazionalità, a spanyol nacionalidad, a francia nationalité) az angol megfelelőjéhez hasonlóan történelmileg mindig csak az állampolgárságra utaló jogi fogalmat jelentette.

A nemzetiség ezenkívül jelentheti egyszerűen egy adott személy nemzeti hovatartozását is. (Például Petőfi magyar, Eminescu román „nemzetiségű” költő volt.)

Típusai

A nemzetiség típusai:

• Nemzeti kisebbség: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik.
• Etnikai kisebbség: Minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók).
• Állampolgárság: Nemzetközi jogi fogalom, melyet az adott ország/állam saját nemzeti jogszabályai alapján határoz meg.

Történelem

Történelmileg a nemzetiségek alakulását az országok területének, határainak megváltoztatása és a népvándorlás (emigráció és immigráció, azaz a ki- és bevándorlás) határozta meg. A nemzetiségek kialakulása a demográfiai és politikai változások természetes velejárója, de következményeit illetően eltérő társadalmi problémát, konfliktusokat jelent a népesség különböző csoportjai között.

Ahol a nemzetiség egy tömbben élő nemzetet vagy népcsoportot jelent, ott a fennmaradása szempontjából az az egyik fő kérdés, hogy ahol él, ott letelepedett-e, vagyis rendelkezik-e földtulajdonnal és/vagy ingatlannal. A más etnikumú lakosságnak a földről (lakóhelyről) való elüldözése a népirtás kategóriájába tartozik.

A volt gyarmatok őslakóinak leszármazottait a legtöbb modern, ipari társadalom "törzseknek" tekinti, és a velük való együttélést oktatási és civilizációs (értsd: népegészségügyi kérdésnek tartja. A "közös hont" illetően állampolgári jogokról igen, földtulajdonjogokról nem esik említés. Léteznek viszont kijelölt lakóhelyek, rezervátumok és telepek, táborok. A világon számtalan etnikai kisebbség él ilyen változó, hontalan státuszban.

Európában a nemzetiségek ügye pártpolitikai, sőt Európai Uniós politikai témává vált, számos kisebbségvédelmi szervezet (pl. ombudsman, kisebbségi önkormányzat) foglalkozik velük a társadalmi béke és együttélés elősegítése érdekében.

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarország nemzetiségei
• Nemzetiségi politika a dualizmus korában

Jegyzetek

További információk

• Nemzeti és etnikai kisebbségek - VMEK, vmek.oszk.hu
• Kocsis Károly: Etnikai föltrajz Archiválva 2019. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, uni-miskolc.hu
• A Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata | Melléktérképek, mtafki.hu

Nézd meg a nemzetiség címszót a Wikiszótárban!