Nemzetközi sarki év

A nemzetközi sarki év (IPY – International Polar Year) során klimatológusok, kutatók vizsgálják az Arktiszt és az Antarktiszt. 2007. március 1. és 2009. március 9. között valósult meg a negyedik IPY.

2007–2009 (IV.)

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
A 2007–2009-es sarki év kapcsán Bulgáriában, gyűjtőknek kiadott bélyegblokk

2007 márciusától 2009-ig a nemzetközi sarki év keretében 66 nemzet közel 55 000 tudósa végzett komplex kutatásokat a sarkvidékeken. A klímakutatók egyik célja volt, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a jég olvadásának mértékét.[1] A Kanada és Szibéria közötti jégpáncélt Zeppelin léghajóval vizsgálták. Christian Haas a kanadai partoknál lévő jégolvadásokról igyekezett folyamatos képet kapni.[2]

A nagyszabású kutatásokat a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) szervezte.

Az Északi-sarkvidéken 1,1 °C-kal emelkedett a levegő átlaghőmérséklete, ami kétszerese a felmelegedési átlagnak. Peter Lemke, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) klimatológusa már sokadjára tett nyilatkozatot a globális felmelegedéssel kapcsolatban.[3]

A nemzetközi sarki év múltja

A nemzetközi sarki év előtörténetében osztrák–magyar születésű tengerésztisztek állnak, az ő adatgyűjtő munkájuk révén jött létre a Nemzetközi Meteorológiai Intézet.[4]

A jégből és a fagyott talajból vett minták alapján (jégmag) jégfúrások segítségével dokumentálható a Föld korábbi átlaghőmérséklete. Az így kapott adatokból kiszámolható a Föld hosszútávú éghajlatváltozása.

1882–83 (I.)

Az első, 1882–83-as nemzetközi sarki évnek osztrák–magyar vonatkozása van a Nemzetközi Meteorológiai Intézet megalapításában. 1872–1874 közötti osztrák–magyar északi-sarki expedíció fedezte fel a Jeges-tenger egyik szigetcsoportját, a Ferenc József-földet.

1882–83-ban a következő országok vettek részt a projektben: az Osztrák–Magyar Monarchia, az Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia, Oroszország, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok.

1932–33 (II.)

A következő sarki év 1932–33-ban volt, az első nemzetközi sarki év 15. évfordulója alkalmából. Ezen 40 ország vett részt.

1957–58 (III.)

Nemzetközi geofizikai év (1957–58) néven futott a harmadik nemzetközi sarki év.

A nemzetközi nyugodt nap éve 1963-ban és 1964-ben volt.

Jegyzetek

  1. A hőmérséklet emelkedése a sarki régiókban érezteti leginkább a hatását – 55 000 kutató (2007. január 23.)
  2. Zeppelinnel az Északi-sark fölé (2007. április 11.)
  3. Zeppelinnel az Északi-sark fölé (2007. április 11.)
  4. Megfigyeléssel és megőrzéssel foglalkozik a Nemzetközi Sarki Év (2007. május 9.)

Külső hivatkozások

  • Nemzetközi Sarki Év-2007 (YouTube-video)
  • International Polar Year site (angolul)
  • US IPY Website Features IPY activities supported by the United States Government (angolul)
  • IPY Interview and Article Series – SciencePoles – International Polar Foundation (angolul)
Sablon:Globális felmelegedés
  • m
  • v
  • sz
Okok
Elméletek
Politikai megoldások
Táplálkozási megoldások
Közgazdasági megoldások
Energia
Hatások
Meteorológia
Aktivisták
műhely · portál · szójegyzék
  • klímaváltozás Klímaváltozás-portál
  • Földrajz Földrajzportál