Nurszultan Abisuli Nazarbajev
| Nurszultan Abisuli Nazarbajev | |
 | |
| Született | 1940. július 6. (83 éves) Csemolgan |
| Állampolgársága | kazah |
| Nemzetisége | kazak |
| Házastársa | Sara Nazarbayeva |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Magassága | 170 cm |
 | |
| Nurszultan Abisuli Nazarbajev aláírása | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nurszultan Abisuli Nazarbajev témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |  |
Nurszultan Abisuli Nazarbajev (kazakul: Nursultan A'bis'uly Nazarbaev 1940. július 6., Csemolgan –) kazak (korábban szovjet) politikus, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke, a Kazah Kommunista Párt első titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió széthullása után pedig az önálló Kazahsztán első elnöke volt. 2010-től "a kazah nemzet vezetője" cím birtokosa. 2019. március 19-én váratlanul bejelentette lemondását.[1]
Élete
1962-ben lépett be a Kommunista Pártba, majd 1979-től 1984-ig a Kazak Kommunista Párt Központi Bizottságának volt titkára.[forrás?] 1984-ben választották meg a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnökévé, 1989-ben pedig a Kazak Kommunista Párt első titkáráva. 1990–91-ben az SZKP KB Politikai Bizottságának is tagja volt. 1990-ben megválasztották a kazak parlament (a Legfelsőbb Tanács) elnökévé is. 1991-ben megválasztották az akkor függetlenné vált állam köztársasági elnökének.[2]
1995. április 25-én a választók 95%-a arra szavazott, hogy Nazarbajev 2000-ig elnök legyen.[3] Ez év szeptemberében új alkotmányt fogadott el a parlament. 1998 szeptemberében az elnök 7 évre választható.[forrás?]
2019. március 19-én váratlanul bejelentette lemondását. Televíziós beszédében hozzátette, hogy megtartja pártelnöki tisztségét a kormányzó Nur Otan pártban, és továbbra is a biztonsági tanács elnöke marad (utóbbit törvény írja elő). Szintén a törvény értelmében élete végéig a Nemzet Vezetője (Елбасы) is marad, ami számára széles jogköröket biztosít. Az elnöki teendőket az új elnök megválasztásáig a szenátus elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev látja el.[4]
Politikája
Nazarbajev rendszere diktatórikus volt: üldözték az ellenzéket, az emberi jogokat megsértették, betiltották a független médiát és a szólásszabadságot, Nazarbajev körül személyi kultuszt építettek,[5] és nem biztosították a választások tisztaságát.[6]
Korrupciós vádjai
Nazarbajev elnöksége alatt egyre több korrupciós és favoritizálási vád irányult Nazarbajev és köre ellen. A kritikusok szerint az ország kormánya egy klánrendszerhez hasonlított.[7]
A The New Yorker szerint 1999-ben svájci banki tisztviselők 85 000 000 dollárt fedeztek fel egy nyilvánvalóan Nazarbajevhez tartozó számlán; a kazah kincstárnak szánt pénzt részben James Giffenhez kapcsolódó számlákon utalták át.[8] Ezt követően Nazarbajev sikeresen szorgalmazta a számára mentelmi jogot biztosító parlamenti törvényjavaslatot, valamint egy másik, a pénzmosás legalizálását célzó törvényjavaslatot, ami tovább dühítette az ellenzéket és a kritikusokat.[8]
Amikor 2002-ben a Respublika kazah ellenzéki lap arról számolt be, hogy Nazarbajev az 1990-es évek közepén titokban 1 000 000 000 dollár állami olajbevételt rejtett el svájci bankszámlákon, egy kutya lefejezett tetemét az újság irodái előtt hagyták, és a következő figyelmeztetés volt rajta olvasható: "nem lesz legközelebb"; a kutya feje később Irina Petrushova orosz újságíró-szerkesztő lakása előtt is előkerült, és rajta is egy figyelmeztetés volt: „Nem lesz utolsó alkalom.”[9][10] Az újságot is felgyújtották.[10]
Családja
Nazarbajevnek három lánya született: Dariga, Dinara és Alija.[forrás?]
Művei magyarul
- A XXI. század küszöbén, fordította: Benkő Mihály, előszó: Göncz Árpád; Gondolat, Budapest, 1997
- N. A. Nazarbajev, az etnikumok és vallások közötti megegyezés kazah modelljének megalapítója, fordította: Benkő Mihály, Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége–BARSZ Magyar-Kazah Alapítvány, Budapest, 2005
- A kazahsztáni út,; fordította: Benkő Mihály, Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, Budapest, 2006
- Nurszultan Nazarbajev – Biográfia, szerkesztő M. B. Kaszimbekov, Sonart Hungary Kft., Budapest, 2014
Jegyzetek
- ↑ Lemondott Közép-Ázsia Kádár Jánosa (Index.hu, 2019-03-19)
- ↑ lemondott Nurszultan Nazarbajev
- ↑ egy diktátor játékvárosa
- ↑ Президент Казахстана ушел на повышение (Vlagyimir Szolovjov, Kommersant.ru, 2019-03-19)
- ↑ Origo, 2014.04.28.
- ↑ HVG, 2015.04.27.
- ↑ Martha Brill Olcott: Kazakhstan. 2010–09–01. ISBN 978-0-87003-299-8 Hozzáférés: 2024. február 18.
- ↑ a b (2010. május 6.) „Abu Ghraib Revealed”. The Inside Stories of Modern Political Scandals, 105–122. o. DOI:10.5040/9798400670510.ch-006.
- ↑ Eleonora Suleimenova: The vitality of the Kazakh language and language planning. 2015–09–01. 11–26. o. Hozzáférés: 2024. február 18.
- ↑ a b October 1945. 2015. ISBN 978-0-916308-40-7 Hozzáférés: 2024. február 18.
Források
- ↑ Origo, 2014.04.28.: Zöldi Blanka: Máshol zsarnoknak tartják, Budapesten ünneplik. Origo, 2014. április 28. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
- ↑ HVG, 2015.04.27.: Nazarbajev nyerte a Nazarbajev-választást Kazahsztánban. HVG.hu, 2015. április 27. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
További információk
- Jogellenesen nevezték át az Eszperantó utcát? (HTML). Nyelv és Tudomány, 2015. augusztus 10. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
