Nyúlfélék

A „nyúl” ide irányít át. A szó más jelentéseit a nyúl (egyértelműsítő lap) szócikkben találod.

Nyúlfélék
Evolúciós időszak: Késő eocén – jelen
Nyugat-amerikai üreginyúl (Sylvilagus bachmani)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Csoport: Glires Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha) Család: Leporidae (Fischer, 1817)
Szinonimák
Bunolagini Averianov, 1999 Lagidae Schultze, 1897 Leporidae Gray, 1821 Leporinorum Fischer, 1817 Oryctolaginae Gureev, 1948 Pentalaginae Gureev, 1948
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nyúlfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nyúlfélék témájú médiaállományokat és Nyúlfélék témájú kategóriát.

A nyúlfélék (Leporidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe tartozó család.

A családba 1 élő alcsalád és 2 kihalt alcsalád tartozik. Az élő alcsaládban 11 élő nem, 5 kihalt nem és 61 élő faj van.

A nyúlfélék hímjét baknak nevezik.

A nyulak ivartalanítása 6-12 hónapos koruk közt ajánlott,de fontos, hogy több mint egy kilók legyenek.

Előfordulásuk

A nyúlfélék az egész Földön őshonosak, kivéve az Antarktiszt és Ausztráliát és Óceániát, ahová az ember telepítette be őket. A betelepített helyeken kártevő állatoknak számítanak, míg az eredeti élőhelyükön számos ragadozó állatnak fő táplálékforrásai. Egyes nyúlfajok végveszélyben vannak.

Megjelenésük

A nyulak kis és közepes méretű állatok, amelyek a gyors helyváltoztatáshoz alkalmazkodtak. Legfőbb jellemzőik a hosszú hátsó lábak és a hosszú fülek. A hátsó lábakon 4 ujj, míg a rövidebb mellső lábakon 5 ujj található. Talpuk szőrös, hogy ne csússzanak el futás közben. Mindegyik ujjukon erős karmok vannak. Hosszú mozgatható füleikkel igen jól hallanak. Nagy szemük segítségével a nyulak jól látnak még éjjel is, emiatt többségük éjjel vagy alkonyatkor, illetve hajnalkor tevékeny.^[1]

Az állatok mérete igen változatos. Az apró észak-amerikai törpenyúltól (Brachylagus idahoensis), amely 25-29 centiméter hosszú és 300 gramm testtömegű, a mezei nyúlig (Lepus europaeus) terjed, amely 50-70 centiméter hosszú és 2500-6500 gramm tömegű is lehet.

A nyúlfélék tápanyagszegény élelmen is egészen jól megélnek: a rendkívül hosszú vakbélben a nyúllal szimbiózisban élő baktériumok ugyanis képesek a cellulóz és egyéb, a nyúl saját emésztőnedveinek ellenálló rostok bontására, és azokat értékes fehérjéik felépítése során hasznosítják. A mezei és az üregi nyúl táplálékszükséglete nagy részét ebből fedezi. Világra jöttükkor még nem rendelkeznek ezzel a fontos adottsággal, így a tápanyagok egy részéhez anyjuk ürülékéből jutnak hozzá. A nyúlfiókák különleges, úgynevezett lágy ürüléket fogyasztanak, amely anyjuk vakbelében képződik, de kifejlett korban már maguk is termelik, és ezzel jelentősen javítják emésztésük hatásfokát. A normális ürülék ezzel szemben egészen más, az ismerős bogyó formában ürül, nincsenek különleges tulajdonságai, legfeljebb csak a territórium megjelölésére szolgál. Az e családba tartozó állatokat zápfogaik alapján első pillantásra a rágcsálókhoz sorolhatnánk. De éppen a fogazatban rejlik a különbség, amelyet a rokonsági kapcsolatok vizsgálata során nagyon is fontosnak ítélnek meg: a nyúlfélék felső állkapcsában a két metszőfog mögött egy második pár is található, a fogzománc ezeket is teljesen körülöleli. A valódi rágcsálóknál csak egy pár metszőfog nő ki, amelyek az alsó állkapocs megfelelő fogaihoz illeszkednek. A külső formát a funkció határozza meg, és nem jelent szorosabb rokonságot, mint ahogy azt a nyúlfélék kövületi maradványai is bizonyítják. A nyúlféléket és rágcsálókat tehát egymással párhuzamosan futó fejlődési ágnak kell tekintenünk (konvergens evolúció). A nyúlfélék fogképlete a következő: ${\displaystyle {\tfrac {2.0.3.3}{1.0.2.3}}}$ A nyulak kis és közepes méretű állatok, amelyek a gyors helyváltoztatáshoz alkalmazkodtak. Legfőbb jellemzőik a hosszú hátsó lábak és a hosszú fülek. A hátsó lábakon 4 ujj, míg a rövidebb mellső lábakon 5 ujj található. Talpuk szőrös, hogy ne csússzanak el futás közben. Mindegyik ujjukon erős karmok vannak. Hosszú mozgatható füleikkel igen jól hallanak. Nagy szemük segítségével a nyulak jól látnak még éjjel is, emiatt többségük éjjel vagy alkonyatkor, illetve hajnalkor tevékeny.

Az állatok mérete igen változatos. Az apró észak-amerikai törpenyúltól (Brachylagus idahoensis), amely 25-29 centiméter hosszú és 300 gramm testtömegű, a mezei nyúlig (Lepus europaeus) terjed, amely 50-70 centiméter hosszú és 2500-6500 gramm tömegű is lehet.

Életmódjuk

Az állatok sokféle élőhelyhez alkalmazkodtak, köztük a sivataghoz, tundrához, erdőhőz, hegyekhez és mocsarakhoz. A nyúlfélék egy része üregekbe húzódik vissza veszély esetén vagy pihenéskor, ilyen az üregi nyúl, míg a másik része e családnak a futást választja menekülésül, és egész életében a felszínen tartózkodik, ilyen a mezei nyúl.^[1]

Szaporodásuk

A vemhesség fajtól függően 28-50 napig tart. A felszínen lakó nyulak kölykei fejlettebben születnek, mint az üreg lakóké, emiatt a vemhesség tovább tart nekik. A „felszíni” kölykök születésükkor szőrzettel rendelkeznek és nyitott a szemük, míg az „üregi” kölykök csupaszok és vakok.^[1] Ha bőséges a táplálékkínálat az élőhelyükön, a nyulak évente többször is ellenek, emiatt számuk az adott helyen drámaian megnő.

Evolúciójuk

A legidősebb nyúlkövület a késő eocén korszakból származik. Ekkortájt az állatok már jelen voltak Ázsia és Észak-Amerika területén is. Az idő teltével a nyúlfélék egyre gyorsabb állatokká váltak, hátsó lábaik kezdtek meghosszabbodni. Az oligocénben az észak-amerikai Palaeolagus rövid hátsó lábakkal rendelkezett, ami arra hagy következtetni, hogy inkább szaladt és nem ugrott; egyébként nyúlszerű lény volt.^[2] Két, még le nem írt és nevezett fosszilis nyúlféle, (egyik Kína területéről, mindegy 48 millió évvel ezelőttről; a másik India területéről, mindegy 53 millió évvel ezelőttről), bokája, olyan ősi vonásokat mutat, hogy egyes tudós szerint a nyúlfélék és a pocoknyúlfélék családjainak különválását korábbra kéne tenni.^[3]

Rendszerezés

A családba többek között az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:

Archaeolaginae

Az †Archaeolaginae alcsaládba 22 kihalt nem tartozik:

• †Archaeolagus Dice, 1917
• †Hypolagus Dice, 1917
• †Notolagus Wilson, 1938
• †Panolax Cope, 1874

Palaeolaginae

A †Palaeolaginae alcsaládba 22 kihalt nem tartozik:

• †Agispelagus Argyropulo, 1939
• †Aluralagus Downey, 1968
• †Austrolagomys Stromer, 1926
• †Aztlanolagus Russell & Harris, 1986
• †Chadrolagus Gawne, 1978
• †Coelogenys Illiger, 1811
• †Gobiolagus Burke, 1941
• †Lagotherium Pictet, 1853
• †Lepoides White, 1988
• †Nekrolagus Hibbard, 1939
• †Ordolagus de Muizon, 1977
• †Paranotolagus Miller & Carranza-Castaneda, 1982
• †Pewelagus White, 1984
• †Pliopentalagus Gureev & Konkova, 1964
• †Pronotolagus White, 1991
• †Tachylagus Storer, 1992
• †Trischizolagus Radulesco & Samson, 1967
• †Veterilepus Radulesco & Samson, 1967
• †Litolagus Dawson, 1958
• †Megalagus Walker, 1931
• †Mytonolagus Burke, 1934
• †Palaeolagus Leidy, 1856

Valódi nyulak

A valódi nyulak (Leporinae) alcsaládjába 11 élő nem, 6 kihalt nem és 61 élő faj tartozik:

• Brachylagus (Miller, 1900) – 1 faj
  • észak-amerikai törpenyúl (Brachylagus idahoensis)

• Bunolagus (Thomas, 1929) – 1 faj
  • dél-afrikai folyaminyúl (Bunolagus monticularis)

• Caprolagus (Blyth, 1845) – 1 faj
  • sörtés nyúl (Caprolagus hispidus)

• Lepus (Linnaeus, 1758) – 32 faj

• Macrotolagus alnem, 1 faj
  • Allen-szamárnyúl (Lepus alleni)

• Poecilolagus alnem, 1 faj
  • hócipős nyúl (Lepus americanus)

• Lepus alnem, 3 faj
  • sarki nyúl (Lepus arcticus)
  • tundranyúl (Lepus othus)
  • havasi nyúl (Lepus timidus)

• Proeulagus alnem, 8 faj
  • kaliforniai szamárnyúl (Lepus californicus)
  • fehérfarkú nyúl (Lepus callotis)
  • fokföldi nyúl (Lepus capensis)
  • Tehuantepec-nyúl (Lepus flavigularis)
  • Espirito Santo-szigeti nyúl (Lepus insularis)
  • bozóti nyúl (Lepus saxatilis)
  • tibeti nyúl (Lepus tibetanus)
  • sivatagi nyúl (Lepus tolai)

• Eulagos alnem, 10 faj
  • spanyol mezei nyúl (Lepus castroviejoi)
  • jünnani nyúl (Lepus comus)
  • koreai nyúl (Lepus coreanus)
  • korzikai mezei nyúl (Lepus corsicanus)
  • mezei nyúl (Lepus europaeus)
  • ibériai mezei nyúl (Lepus granatensis)
  • mandzsu nyúl (Lepus mandshuricus)
  • gyapjas nyúl (Lepus oiostolus)
  • etióp hegyinyúl (Lepus starcki)
  • prérinyúl (Lepus townsendii)

• Sabanalagus alnem, 2 faj
  • etióp nyúl (Lepus fagani)
  • szavannanyúl (Lepus microtis) - szinonimája: Lepus victoriae

• Indolagus alnem, 3 faj
  • hajnani nyúl (Lepus hainanus)
  • indiai nyúl (Lepus nigricollis)
  • burmai nyúl (Lepus peguensis)

• Sinolagus, 1 faj
  • kínai nyúl (Lepus sinensis)

• Tarimolagus, 1 faj
  • yarkandi nyúl (Lepus yarkandensis)

• Bizonytalan helyzetűek (a Lepus nemen belül, határozatlan alnembe helyezett fajok), 2 faj:
  • japán nyúl (Lepus brachyurus)
  • Lepus habessinicus

• Nesolagus (Forsyth-Major, 1899) – 2 faj
  • szumátrai üreginyúl (Nesolagus netscheri)
  • annami üreginyúl (Nesolagus timminsi)

• Oryctolagus (Lilljeborg, 1874) – 1 faj
  • üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)
    • házi nyúl (Oryctolagus cuniculus domestica)

• Pentalagus (Lyon, 1904) – 1 faj
  • amami nyúl (Pentalagus furnessi)

• Poelagus (St. Leger, 1932) – 1 faj
  • gyepi nyúl (Poelagus marjorita)

• Pronolagus (Lyon, 1904) – 3 faj
  • nagy vörös szirtinyúl (Pronolagus crassicaudatus)
  • Pronolagus randensis
  • vörös szirtinyúl (Pronolagus rupestris)

• Romerolagus (Merriam, 1896) – 1 faj
  • azték nyúl (Romerolagus diazi)

• Sylvilagus (Gray, 1867) – 17 faj

• Microlagus alnem, 1 faj
  • nyugat-amerikai üreginyúl (Sylvilagus bachmani)

• Tapeti alnem, 4 faj
  • mocsári nyúl (Sylvilagus aquaticus)
  • erdei vattafarkúnyúl vagy tapeti (Sylvilagus brasiliensis)
  • mocsári vattafarkúnyúl (Sylvilagus palustris)
  • venezuelai vattafarkúnyúl (Sylvilagus varynaensis)

• Sylvilagus alnem, 9 faj
  • Audubon-vattafarkúnyúl (Sylvilagus audubonii)
  • Manzano-hegyi vattafarkúnyúl (Sylvilagus cognatus)
  • mexikói vattafarkúnyúl (Sylvilagus cunicularius)
  • floridai üreginyúl (Sylvilagus floridanus)
  • Tres Marias-szigeti vattafarkúnyúl (Sylvilagus graysoni)
  • hegyi vattafarkúnyúl (Sylvilagus nuttallii)
  • Appalache-hegységi vattafarkúnyúl (Sylvilagus obscurus)
  • Sylvilagus robustus
  • kelet-amerikai üreginyúl (Sylvilagus transitionalis)

• Bizonytalan helyzetűek (a Sylvilagus nemen belül, határozatlan alnembe helyezett fajok), 3 faj:
  • Costa Rica-i vattafarkúnyúl (Sylvilagus dicei)
  • Omilteme-vattafarkúnyúl (Sylvilagus insonus)
  • San José-üreginyúl (Sylvilagus mansuetus)

• Az alcsalád kihalt nemei:
  • †Alilepus Dice, 1931
  • †Nuralagus Quintana 2011
  • †Pliolagus Kormos, 1934
  • †Pliosiwalagus Patnaik, 2001
  • †Pratilepus Hibbard, 1939
  • †Serengetilagus Dietrich, 1941

Jegyzetek

Források

• Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178  
• ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 1.)
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
• Brehm - Az állatok világa - 2. család: Nyúl-félék (Leporidae). [2020. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 1.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Leporidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Nyúl.lap.hu - linkgyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

• Házi nyúl #A házinyúlról általánosságban #A nyúl háziasítása#A házinyúl fajtáinak csoportosítása
• Híres nyulak listája