Nyelvtani kategória

A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is. Az európai indoeurópai nyelveken írt szakirodalomban a latin grammatica szóból képzett melléknévvel használt kifejezésnek felel meg, és magyar munkákban is megtalálható szinonimájaként a grammatikai kategória szókapcsolat.

A terminusnak két fő jelentése van, melyek a „kategória” szó két jelentéséből erednek. Általában egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkező entitatások „osztály”-át, „csoport”-ját jelenti, szűkebb értelemben pedig a filozófiában használatos, és „a legáltalánossabbak közé tartozó fogalom” a jelentése.[1]

„Osztály” jelentéssel a hagyományos grammatikában kétféle nyelvtani kategóriákról van szó: mondattani kategóriák alatt a mondatrészeket értik (alany, állítmány stb.), alaktani kategóriák alatt pedig a szófajokat (főnév, ige stb.).[2]

„Fogalom” értelemben is használják az „alaktani kategória” kifejezést, a szófajok olyan tulajdonságait értve alatta, mint eset, szám, igemód stb.[2]

Egyes szerzők a nyelvtani kategóriákat csak az alaktaniakra szűkítik le, azokon belül is a szófajokra.[3] Mások is csak alaktani értelemben használják a „nyelvtani kategória” terminust, de csak grammatikai morfémával (ragal, jellel stb.) jelzett tulajdonságot, vonást értenek alatta.[4] Ebben az értelemben nem minden nyelv rendelkezik ugyanazokkal a nyelvtani kategóriákkal. Például a magyar nyelvből hiányzik a grammatikai morfémával jelzett nem kategóriája.

Magyar nyelvészeti munkákban

Magyar nyelvészeti írásokban használják a „nyelvtani kategória”, „grammatikai kategória”, „alaktani kategória” és „mondattani kategória” terminusokat.

„Nyelvtani kategória” vagy „grammatikai kategória” egyrészt a szófajok fölérendelt, azaz bővebb fogalma.[5][6][7] Másrészt a szófajok vonásait értik alattuk, például az igenemet és az igefajtát,[8] a nemet általában,[5] konkrétan a nőnemet[9] vagy konkrétan a többes számot.[10] Ezek a terminusok a mondatrészekre is vonatkoznak,[11] sőt, magára a mondatra is.[12]

Az „alaktani kategória” terminus általában a szófajok vonásaira vonatkozik, például az igeszemléletre és az igemódra,[13] valamint megtalálható ebben az értelemben az alaktani kategóriák elkülönítése a szófaji kategóriáktól.[14]

A „mondattani kategória” elnevezés a mondatrészeket illeti,[14] beleértve olyanokat is, mint „igei frázis” vagy „főnévi kifejezés”.[15]

Más nyelvű munkákban

Angol nyelvű nyelvészeti írásokban a grammatical category ’nyelvtani/grammatikai kategória’ terminust többnyire a szófajok vonásaira használják.[16][17][18] Ugyanezekre előfordul az inflectional category ’flexiói kategória’[19] és a morphological category ’alaktani kategória’ terminus is.[20] Ugyanakkor a grammatical category terminust használják alaktani értelemben a szófajokra is, mondattaniban pedig a mondatrészekre.[2] Megemlítendő azonban, hogy a szófajokra a lexical category ’lexikai kategória’ terminus is megtalálható.[21]

A syntactic category ’mondattani kategória’ elnevezés a mondatrészeket foglalja magába.[2][22]

A közép-délszláv diarendszer nyelveire vonatkozóan, az ezeken a nyelveken írt munkákban a gramatičke kategorije ’nyelvtani/grammatikai kategóriák’ terminust többnyire a szófajok vonásaira használják, melyeket morfološke kategorije ’alaktani kategóriák’-nak is neveznek.[23][24] Az ige négy kategóriáját (személy, igeidő, igemód és igeszemlélet) a grammatikai kategóriák alosztályaként egyesek predikatne kategorije ’állítmányi kategóriák’-nak nevezik.[24] A grammatikai kategóriák közé egyesek a szófaji kategóriákat is besorolják.[23] Mint a magyarban és az angolban, a sintaktičke kategorije ’mondattani kategóriák’ terminus a mondatrészekre vonatkozik.

A román nyelvre vonatkozó román nyelvű szakirodalomban categorii gramaticale ’nyelvtani/grammatikai kategóriák’-nak csak a szófajok alaktani vonásai számítanak.[25][26][27]

Jegyzetek

  1. ↑ ÉrtSz., kategória szócikk.
  2. ↑ a b c d Bussmann 1998, 484. o.
  3. ↑ Például Grevisse – Goosse 2007, 162. o.
  4. ↑ Például Dubois 2005, 78. o.
  5. ↑ a b Kálmán – Trón 2007, 123. o.
  6. ↑ MNyK, 198., 537–544. o.
  7. ↑ MNy, 626. o.
  8. ↑ MNyK, 213. o.
  9. ↑ MNy, 664. o.
  10. ↑ MNyK, 413. o.
  11. ↑ MNyK, 363., 753. o.
  12. ↑ MNyK, 363. o.
  13. ↑ MNy, 202. o.
  14. ↑ a b MNyK, 64. o.
  15. ↑ Kálmán – Trón 2007, 66. o.
  16. ↑ Browne – Alt 2004, 21–28. o., 39–43. o.
  17. ↑ Eifring – Theil 2005, 2. fej. 42. o.
  18. ↑ Andrews 2001, 87. o.
  19. ↑ Eifring – Theil 2005, 6. fej. 6. o.
  20. ↑ Cojocaru 2003, 21. o.
  21. ↑ Payne 1997, 32. o., idézi SIL Glossary of Linguistic Terms, Lexical Category szócikk.
  22. ↑ Bickford – Daly 1996, 2. o., idézi SIL Glossary of Linguistic Terms, Syntactic Category szócikk.
  23. ↑ a b Čirgić 2010, 66. o.
  24. ↑ a b Barić 1997, 101. o., 400. o.
  25. ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, categorie szócikk.
  26. ↑ Avram 1997, 36. o.
  27. ↑ Bărbuță 2000, 41. o.

Források

Közvetlen források

  • (magyarul) A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve (MNyK). 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)
  • (angolul) Andrews, Edna. Russian (Orosz nyelv). SEELRC. 2001 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)
  • (románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
  • Bárczi Géza – Országh László (szerk.). A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz). Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: A magyar nyelv értelmező szótára. Magyar Elektronikus Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)
  • (horvátul) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1
  • (románul) Bărbuță, Ion et al. Gramatica uzuală a limbii române (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. ISBN 9975-74-295-5 (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  • (angolul) Browne, Wayles – Alt, Theresa. A Handbook of Bosnian, Serbian, and Croatian (Bosnyák, szerb és horvát nyelvtankönyv), SEELRC, 2004 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)
  • (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics Archiválva 2022. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)
  • (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)
  • (angolul) Cojocaru, Dana. Romanian Grammar (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)
  • (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)
  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  • (angolul) Eifring, Halvor – Theil, Rolf. Linguistics for Students of Asian and African Languages (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)
  • (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9 (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  • (magyarul) Kálmán László – Trón Viktor. Bevezetés a nyelvtudományba. 2., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2007, ISBN 978-963-7094-65-1 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)
  • (magyarul) Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. ISBN 963-05-8324-0 (MNy) (Hozzáférés: 2023. június 12)
  • (angolul) SIL Glossary of Linguistic Terms (Nyelvészeti terminusok szójegyzéke) (Hozzáférés: 2017. augusztus 28)

Közvetett források

  • (angolul) Bickford, J. Albert – Daly, John. A course in basic grammatical analysis (Alapfokú nyelvtani elemzés). Dallas: Summer Institute of Linguistics. 1996
  • (angolul) Payne, Thomas E. Describing morphosyntax: A guide for field linguists (A morfoszintaxis leírása: terepkutató nyelvészek kézikönyve). Cambridge: Cambridge University Press. 1997
  • Nyelvészet Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap