Oświęcim

Oświęcim
Mária-templom
Oświęcim címere Oświęcim zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Kis-lengyelországi
Járás	Oświęcimski
Rang	város
Alapítás éve	12. század
Polgármester	Janusz Marszałek
Irányítószám	32-600-tól 32-603-ig, 32-606, 32-610
Körzethívószám	(+48)33
Rendszám	KOS
Testvérvárosok	Lista Arezzo[1] Kerpen Catania Szambir Latina Breisach am Rhein
Népesség
Teljes népesség	36 956 fő (2021. márc. 31.)[2]
Népsűrűség	1365,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	230 m
Terület	30,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 02′ 17″, k. h. 19° 13′ 17″50.038055555556, 19.22138888888950.038056°N 19.221389°EKoordináták: é. sz. 50° 02′ 17″, k. h. 19° 13′ 17″50.038055555556, 19.22138888888950.038056°N 19.221389°E
Oświęcim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oświęcim témájú médiaállományokat.

Oświęcim (kiejtése: [ɔɕˈfjɛɲt͡ɕim]; németül Auschwitz^[3]) város Lengyelországban, a Kis-lengyelországi vajdaságban, az Oświęcimi járásban. Lengyelország felosztása után a Magyarországon is uralkodó Habsburgok egyik címe az „Auschwitz hercege” volt.

A város nevének etimológiája

Oświęcim a város 800 éves ősi lengyel neve. A város neve különböző nyelveken – lengyelül, németül, csehül vagy latinul jelenik meg írásban. Ilyen előfordulások vannak: Ospenchin (1217), Osvencin (1280), Hospencin (1283), Osswetem (1290), Uspencin (1297), Oswentim (1302), Wswencim (1304), Auswintzen (1312), Oswiecim (1314), Oswencin (1327), Auswieczin (1372), Awswiczin (1372), Uswiczin (1400) Más névváltozatok: Ossvancin, Osvencim, Osvenczyn, Osvacim, Osswanczyn, Ossvijancin, Osswancin, Oswęcim, illetve Ossvencim. Latinul Osswencimen vagy Osviecimensis változattal találkozni. Mivel Oświęcim fontos kereskedelmi központ volt, a német kereskedők saját német névvel illették – „Auswintz”-cal. Az Oppelni és Tescheni Hercegségek okleveleiben is előfordul a németesen hangzó név. A német nyelvterületen kiadott atlaszokban is lehet találkozni ezzel a változattal. Miután a várost a Német Birodalomhoz csatolták, a hatóságok nevét Oświęcimről a német Auschwitzra változtatták. Ezért jelenik meg a koncentrációs tábor nevében Oświęcim német neve. Miután a Vörös Hadsereg 1945. január 27-én felszabadította a várost, visszaállították eredeti nevét, amit ma is visel.

Fekvése

A város a Soła folyónak a Visztulába torkolásánál fekszik.

Története

A város története 800 évre tekint vissza, Lengyelországban a legrégebbi Piast-dinasztia-kori vármegyei (kasztelania) városok közé tartozik. A város valamikor egy Oswięczym nevű emberhez tartozott. A fennmaradt oklevelek tanúsága szerint 1179-ben Igazságos Kázmér közvetítésével került át testvére, Görbelábú Mieszko opolei és raciborzi herceg fennhatósága alá. Ettől az időtől kezdve a város sorsa Sziléziához és Kis-Lengyelország történelméhez, sőt a XIV. században a Cseh Királysághoz kötődött.

I. Ulászló opolei herceg uralkodása alatt (1272. körül) Oświęcim lvovi városi jogokat kapott. 1281-ben Oświęcim és környéke az újonnan alakult Cieszyni Hercegséghez került, majd 1312–1317 között önálló Oświęcimi Hercegség alakult, melynek uralkodója Ulászló herceg lett. 1327-ben a hercegség függetlenné vált Csehországtól több, mint egy évszázadra. 1445-ben felosztották az Oświęcimi, Zatorski és Toszecki Hercegségre. 1457-ben János herceg eladta a hercegséget IV. Kázmér lengyel királynak, ennek köszönhetően Oświęcim ismét visszatért Lengyelország határai közé.

A svéd háborúk idején Oświęcim komolyan megsérült, Lengyelország első felosztása alkalmával 1772-ben a város és környéke osztrák megszállás alá került 1918-ig. 1929–1931 között a város járási székhely lett, azonban 1932-ben a járást megszüntették.

A második világháború idején itt létesítették a legnagyobb német koncentrációs tábort és a legnagyobb megsemmisítő tábort, az Auschwitz-Birkenau tábort. A komplexumba tartozott az anyatábor, KL Auschwitz I., a KL Auschwitz II-Birkenau, a KL Auschwitz III-Monowitz és több altábor. Ebben a táborban, mely 1945. január 27-én szabadult fel, 1,1,-1,5 millió különböző nemzetiségű, de 90%-ban zsidó ember tömeggyilkosságának tragikus szimbóluma lett.

Jelenleg a néhai tábor helyén az Auschwitz-Birkenau állami múzeum áll, mely 1947-ben alakult és 1979-ben az UNESCO világörökség részévé minősítette. 1952-ben Oświęcimi járás alakult, mely az 1975-ös közigazgatási reform során a Bielskói (lengyelül: Bielsko) vajdaságba került. Az 1999-es új közigazgatási felosztás eredményeképpen az újonnan alapított járás a Kis-lengyelországi vajdasághoz került.

Műemlékek

• Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum
• Oświęcimi vár a toronnyal
• Pincerendszer
• Szent Jacek Kápolna
• Mária mennybemenetele templom
• Hívőket segítő Szűzanya-templom
• Fájdalmas Szűzanya-templom
• Piactér
• Városháza
• Régi lakóházak
• Temető
• Zsidó temető
• Régi zsinagóga
• Házasságkötő palota
• Történelmi–néprajzi gyűjtemény

Testvértelepülések

• Kerpen, Németország
• La Confluence, Franciaország
• Szambir, Ukrajna
• Arezzo, Olaszország
• Breisach am Rhein, Németország
• Csaca, Szlovákia

Kapcsolódó szócikkek

• Auschwitzi koncentrációs tábor

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Oświęcim témájú médiaállományokat.

• Fényképek a haláltáborról és a munkatáborról
• Oświęcim honlapja
• Auschwitz-Birkenau hivatalos honlapja
• A mi Oświęcimünk
• Várostérkép Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Turista információs pont
• Nemzetközi ifjúsági találkozó hely
• Állami szakképzési főiskola
• Kasztelania portál
• Fényképek a városról