Olekszandr Anatolijovics Zavarov

Olekszandr Zavarov
Személyes adatok
Teljes név	Olekszandr Anatolijovics Zavarov
Születési dátum	1961. április 26. (63 éves)
Születési hely	Luhanszk, Szovjetunió
Állampolgárság	szovjet ukrán
Magasság	170 cm
Testtömeg	70 kg
Poszt	középpályás
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1977–1979 Zorja Luhanszk 23 (7) 1980–1981 SZKA Rosztov 64 (13) 1982 Zorja Luhanszk 30 (10) 1983–1988 Dinamo Kijiv 136 (36) 1988–1990 Juventus FC 60 (7) 1990–1995 AS Nancy 133 (23) 1995–1998 CO Saint-Dizier ? (17)
Válogatottság
1985–1990 Szovjetunió 41 (6)
Edzőség
Időszak Klub 1995–2003 CO Saint-Dizier 2003–2004 FC Wil 2004 FK Asztana 2005 Metaliszt Harkiv 2006–2010 Arszenaj Kijiv 2012 Ukrajna (megbízott edző) 2013–2016 Ukrajna (segédedző)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Olekszandr Zavarov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Olekszandr Anatolijovics Zavarov (ukránul: Олександр Анатолійович Заваров; Luhanszk, 1961. április 26. –) ukrán labdarúgóedző, korábban szovjet válogatott labdarúgó.

Pályafutása

Klubcsapatban

Pályafutását szülővárosában a 'Zorja Luhanszkban kezdte. 1977 és 1979 között, illetve 1982-ben játszott ott, közben az 1980-as és 1981-es évet az SZKA Rosztov csapatnál töltötte. 1983 és 1988 között a Dinamo Kijiv játékosa volt. Többszörös szovjet bajnok, kupa- és szuperkupagyőztes. 1986-ban csapatával megnyerte a kupagyőztesek Európa-kupáját is. 1988 és 1990 között játszott a Juventusban, ezzel ő lett az első szovjet játékos a Serie A történetében. Első idényében megkapta a 10-es mezszámot, melyben ezt megelőzően Michel Platini játszott.^[1] A Juventusban töltött két éve nem volt túl sikeres, annak ellenére, hogy 1990-ben megnyerték az olasz kupát és az UEFA-kupát és annak ellenére, hogy Szjarhej Alejnyikav személyében a második szezonra honfitársat is kapott maga mellé. Nem jött ki igazán a vezetőedzővel, Dino Zoffal, illetve az olasz nyelvvel is küzdött.^[2][3] Ezt követően a francia AS Nancyhoz szerződött, ahol öt szezont játszott, majd 1995-ben Saint-Dizier-be költözött, ahol a helyi klubban játszott 1998-as visszavonulásáig.

A válogatottban

1985 és 1990 között 41 alkalommal szerepelt a szovjet válogatottban és 6 gólt szerzett. Részt vett az 1986-os és az 1990-es világbajnokságon, illetve az 1988-as Európa-bajnokságon, ahol döntőt játszottak.

Sikerei, díjai

Szerzett érmek

Szovjetunió színeiben Labdarúgás Európa-bajnokság ezüst 1988, NSZK

Játékosként

SZKA Rosztov

• Szovjet kupa (1): 1981

Dinamo Kijiv

• Szovjet bajnok (2): 1985, 1986
• Szovjet kupa (2): 1985, 1987
• Szovjet szuperkupa (2): 1985, 1986
• Kupagyőztesek Európa-kupája (1): 1985–86
• Trofeo Santiago Bernabéu (1): 1986

Juventus

• UEFA-kupa (1): 1989–90
• Olasz kupa (1): 1989–90

Szovjetunió

• Európa-bajnoki döntős (1): 1988

Egyéni

• A kupagyőztesek Európa-kupájának társgólkirálya (1): 1985–86 (5 gól)
• Az év ukrán labdarúgója (1): 1986
• Az év szovjet labdarúgója (1): 1986

Források

Külső hivatkozások

• Olekszandr Anatolijovics Zavarov – a FIFA adatbázisában
• Olekszandr Zavarov adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon (angolul)

• Olekszandr Zavarov. eu-football.info