Orbaiszék

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A szék (sedes) a vármegyeszervezettől független területi, bíráskodási, közigazgatási és katonai egység, amelyre az önkormányzatiság szintjére eljutott privilegizált népelemek (a székelyeken kívül például az erdélyi szászok vagy a kunok és jászok) rendelkeztek. Eredetének nincs még minden részlete tisztázva, annyi azonban valószínűnek tűnik, hogy az elnevezés a bírói székkel illetve a szabad bíróválasztással áll összefüggésben.[1] Székelyföldön hét ilyen egység alakult ki: Telegdi- (Udvarhely-), Maros-, Csík-, Kézdi-, Orbai-, Sepsi- és a földrajzilag különálló Aranyosszék.

A székek elnevezése sok esetben a korábbi lakóhelyre utal: Telegdiszék neve a Bihar vármegyei Telegdre, Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszék neve pedig Szászkézdre, Szászorbóra és Szászsebesre. A nyelvészeti kutatások megállapítása szerint ezek az elnevezések (Telegd kivételével) végsősoron víznevekből keletkeztek (egyes vélemények szerint ide tartozik Csík is), és összefüggésben állnak a székelyek gyepű- és határvédő szerepével.[2]

A 17. század elejére Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék egyelőre nem túl erős egységét már Háromszéknek nevezték. Egységüket leginkább főtisztségviselőik azonossága jelentette ez idő tájt. A három egyenrangú szék mindegyike önálló törvényszéket tartott, élükön a közös főkirálybíró állt, aki egyúttal Várhegy várának ( a mai Székelybánja vár) a kapitánya is volt. Az egyes székeknek külön alkirálybírójuk volt, viszont mindhárom élén egy közös főkapitány és alkapitány állt.[3]

A hagyomány szerint Orbaiszék neve ily nevű székely őstől eredett, kinek ivadéka lehetett az Orbai-család, melyből több jeles ember származott, nevezetesen Orbai Miklós, János Zsigmond főstrázsamestere.

Benkő , Orbaiszék nevét Orv-tól eredezteti, mivel - mint mondja - sok orv vagy tolvaj tartózkodott régen ott, kik a szomszéd tartományokból csaptak be.[4]

Orbaiszék települései

Jegyzetek

  1. Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14.század). Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.
  2. Benkő Lóránd: Adalékok a székelység korai történetéhez. Új Erdélyi Múzeum, 1. (1990) 109-122. Benkő Lóránd: Kézd. Benkő L., 1998. 148-150.
  3. Székelyföld története monográfia 
  4. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása 
Sablon:Székelyföldi székek
  • m
  • v
  • sz
Aranyosszék

Csíkszék (Gyergyószék  •  Kászonszék)
Háromszék = Kézdiszék  •  Orbaiszék  •  Sepsiszék (Miklósvárszék)
Marosszék

Udvarhelyszék (Bardócszék  •  Keresztúrszék)
Székelyföld régi címere
  • Erdély Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap