Pöszeség

A pöszeség eltérés az anyanyelvi közösség kiejtési normáitól. Nem tartoznak ide a nyelvjárások jellegzetességei, mert ezek is részei a normának. A beszédhangok torzulhatnak (diszlália), megváltozhatnak (paralália), vagy ki is maradhatnak (alália). A hibák jelentkezhetnek csak bizonyos helyzetekben (szó elején, belsejében, vagy végén), egyes szavakban, vagy a hangok ejtődhetnek hol helyesen, hol hibásan.

A torzítás és a helyettesítés többnyire a sziszegő hangokat (s, sz, c, cs, z, zs) és az r hangot érinti, a kimaradás pedig többnyire a h hanggal fordul elő.

Ez a beszédhiba akár előnyös is lehet, mert az egyes nyelvek hangbázisa eltér. Ezért egy idegen nyelven helyesnek számíthat az anyanyelven helytelen ejtés. Így a raccsolás segíthet a francia, a selypítés pedig az angol szavak kiejtésében.

Felosztása

Lehet

  • részleges: néhány hangra vagy egy-két hangcsoportra kiterjedő
    • selypítés, a sziszegő hangokra kiterjedő
    • raccsolás, az r hang hibás ejtése
  • általános: legalább tíz hangra, vagy néhány magánhangzóra és sok mássalhangzóra kiterjedő kiejtési hiba
  • orrhangzós beszéd, a nazális színezet zavara, ami lehet részleges, vagy általános is
  • fonetikai
  • fonológiai

Minél több hangra terjed ki a hiba, annál nehezebben érthető a beszéd. Szélsőséges esetben a beszédet nagyon nehéz megérteni, mert az összes mássalhangzó érintett. Amennyiben a beszélőszervek épek, ez az általános hiba is javítható.

A legelterjedtebb hibák mellett más hibák is előfordulnak. Ezek nevét a megfelelő görög vagy héber betű nevéből képezik.

Hanghiba
Betű Név Artikulációs hiba
Β βῆτα betacizmus a b hang hibás ejtése
Γ γάμμα gammacizmus a g hang hibás ejtése
Δ δέλτα deltacizmus a d hang hibás ejtése
Κ κάππα kappacizmus a k hang hibás ejtése
Λ λάμβδα lambdacizmus az l hang hibás ejtése
Ρ ῥῶ rotacizmus az r hang hibás ejtése
Σ σίγμα szigmatizmus az sz hang hibás ejtése
ש שין sétizmus az s hang hibás ejtése
Τ ταῦ taucizmus a t hang hibás ejtése

Paralália esetén para- előtagot adnak a névhez.

Okai

Okozhatják érzékelési zavarok, vagy a beszélőszervek, különösen a szájizomzat mozgásának apróbb zavarai, fogászati problémák, és gyermekkorban a rosszul kialakult fonológiai rendszer. A képzés helyének kisebb eltolódásakor már sérülhet a sziszegő hangok ejtése.

Kezelése

A kezelés célja a tiszta, a nyelv normáinak megfelelő kiejtés elérése. Ehhez először a mozgáskészséget és a beszédhangok megkülönböztetését, a háttérkészségeket fejlesztik. Ezután foglalkoznak a hibás hangokkal: kialakítják, rögzítik és automatizálják a helyes kiejtést.

Források

  • https://web.archive.org/web/20090217114944/http://demoszthenesz.hu/cikkek/poszesegrol
  • https://web.archive.org/web/20080305094004/http://www.beszedjavitas.hu/poszeseg
  • https://web.archive.org/web/20110505005255/http://www.beszedjavito.hu/diagnozis/poszeseg/poszeseg
  • https://web.archive.org/web/20120521082131/http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/annus/beszedhiba.htm
  • Ulrike Franke, Barbara Lleras, Susanne Lutz: Artikulationstherapie bei Vorschulkindern. Diagnostik und Didaktik. Reinhardt, München 2001, ISBN 978-3-497-01402-6
  • Josefine Kramer: Der Sigmatismus. Universitätsverlag, Freiburg 1967, ISBN 978-3727804557
  • Josefine Kramer: Wenn Kinder stammeln. Walter, 1945.
  • Martina Weinrich, Heidrun Zehner: Phonetische und Phonologische Störungen bei Kindern. Springer, Heidelberg 2005, ISBN 3-540-23041-6
  • http://www.logisarok.hu Archiválva 2017. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

Nemzetközi katalógusok