Pantomim

A pantomim, helyesebben a mim eredetileg ókori görög és római színházi szórakoztatási forma, amelyben ismerős alakok és helyzetek gúnyos megjelenítése szerepelt, gyakran durva párbeszéd és nevetséges cselekedetek kíséretében (innen ered a mímelés, utánzás).

A mai pantomim a középkori színjátszásból, a commedia dell’artéből ered.

A már szavak nélküli, testmozgással, gesztusokkal, mutogatással jellemzett „néma”, de esetleg zenével kísért, sokszor egyszemélyes, néha többszemélyes előadás neve pantomim. A pantomimesek arcukat gyakran fehérre festik, jellegzetes érzelmi kifejezéssel „elrajzolják”, míg testüket vagy fekete, vagy egyéb, a környezetbe, vagy a háttérbe olvadó színű ruhába öltöztetik. Néha csak egy-egy testrészükkel (például kézzel) játszanak.

A szó mai, hétköznapi jelentésében néma, de zene kíséret melletti, furcsa, groteszk testmozgású, kellékek nélküli előadás – gyakran mindenféle történet nélkül –, ahol a szórakoztatást a hétköznapitól eltérő mozgás adja. Kellékek nincsenek, de annak ottlétét sok esetben el/megjátsszák. Így klasszikus pantomim elem pl. az üvegfal, a szék, a hinta.

Híres mimusok

• Békés Itala
• Buster Keaton
• Carlos Martínez(wd)
• Charlie Chaplin
• Étienne Decroux
• Jean-Louis Barrault
• Ferencz László
• Kárpáthy Zoltán
• Karsai János
• Karsai J. András
• Karsai Gizella
• Karsai Veronika
• Köllő Miklós (társulata a Domino Pantomim Együttes volt)
• Ladislav Fialka
• M. Kecskés András
• Marcel Marceau
• Maurizio Nichetti
• Méhes Csaba
• Pablo Zibes

Külső hivatkozások

• www.pantomime-mime.com
• The World of Mime honlapja
• Arthúr Archiválva 2006. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kárpáthy Zoltán weboldala
• Karsai Veronika és társulatainak honlapja
• Méhes Csaba honlapja

További információk

• Egy pantomim-előadás fotói
• A pantomim; vál., németből és franciából ford. Gál M. Zsuzsa, bev. Székely György; Színháztudományi Intézet, Bp., 1964 (Korszerű színház)
• Carlos Martínez: Csendes művészet; ford. Czékus Biró Nóra; ReMa Alapítvány, Bp., 2011