Patrubány Gergely

Patrubány Gergely
Született1830[1]
Pest
Elhunyt1891. június 3. (60-61 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos
SírhelyeÚj köztemető
Sablon • Wikidata • Segítség

Erzsébetvárosi Patrubány Gergely (Erzsébetváros, 1830. – Budapest, 1891. június 3.) magyar orvos, sebész, császár és királyi tanácsos, egyetemi magántanár, Budapest első tiszti főorvosa. Testvére, Patrubány Antal (1834–1871) orvos, hírlapíró volt.[3]

Családja

A erdélyi örmény nemesi családból származik, az erzsébetvárosi Patrubány/Csoribán családnak a sarja.[4] (eredeti örmény nevük: ch’vors 'չորս').[5] [6] Apja erzsébetvárosi Patrubány Márton, anyja Lengyel Rozália volt.[7] Apai felmenője Patrubány Márton Márk 1758. december 12-én nemességet illetve az "erzsébetvárosi" nemesi előnevet szerzett Mária Terézia magyar királynőtől.[8] Unokaöccse dr. Patrubány Lukács (1861–1926) nyelvész, az örménység kutatója.

Házassága

Felesége a nemesi származású, szintén örmény szamosújvár-németi Dániel Terézia.

Életpályája

Jogi pályára készült, de súlyos szembetegsége miatt orvos lett. 1856-ban orvosdoktori oklevelét szerzett a pesti egyetemen. 1857-ben sebész- és szülészmesterré képesítették. Egy ideig (1856–1858) Bécsben tanult tovább; Theodor von Oppolzer, Skoda, Johann von Dumreicher, Arit és Ferdinand von Hebra előadásait hallgatta. 1858-ban visszatért Pestre. 1862-ben a Pest-Budai Orvosegyesület titkára lett. 1863-ban, Pesten egyetemi magántanár lett; 1863–1873 között az Országos Oltóintézet igazgatója volt. 1864-től a Császárfürdő rendelő főorvosa lett. 1867–1869 között a tífuszkórház főorvosaként dolgozott. 1868-tól a Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagja, 1870-től rendes tagja volt. 1873–1889 között Budapest első tiszti főorvosa volt. 1887. június 21-én királyi tanácsosi címet szerzett I. Ferenc József magyar királytól.[9]

Behatóan foglalkozott a pincelakások kérdésével, a gyermekhalálozással és az egészséges település feltételeivel. Több kórtani kérdést is tanulmányozott.

Dr. Patrubány Gergely (1830-1891) sebész főorvos, egyetemi magántanár, Budapest főváros első tiszti főorvosának emléktáblája egykori lakhelyén. (Budapest IX. ker. Vámház körút 13.)

Sírja Budapesten, az Új köztemetőben található.[10]


Művei

  • Die Pneumatosen des menschlichen Körpers (Zeitschrift für Natur und Heilkunde, 1860)
  • Pharmakologische Beiträge (Zeitschrift für Natur- und Heilkunde; 1860. 48. Beiheft)

Jegyzetek

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11915.htm, Patrubány Gergely, 2017. október 9.
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  3. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjentések - Patrubány Gergely
  4. Patrubán család
  5. Gazdovits Miklós : Az erdélyi örmények történetéből, Kolozsvár 2000.
  6. Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Erdélyi Örmény GyökerekBudapest, 2000.
  7. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjentések - Patrubány Mártonné Lengyel Rozália
  8. F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 10. kötet - 550. oldal
  9. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 18. oldal
  10. Múlt-kor.hu

Források

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_OK_Suppl_1964_002/?pg=204&layout=s

További információk

  • Orvosi Hetilap (1891)
  • Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Budapest, Szerző, 2000.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
Nemzetközi katalógusok