Patti Page

Patti Page
Életrajzi adatok
Születési névClara Ann Fowler
ÁlnévPatti Page
Született1927. november 8.[1][2][3][4][5]
Claremore
Elhunyt2013. január 1. (85 évesen)[1][2][3][4][6]
Encinitas
SírhelyKalifornia
IskoláiWebster High School
Pályafutás
Műfajok
  • pop
  • country
Hangszerénekhang
Hangalt
Díjak
Tevékenység
  • énekes
  • énekes-dalszerző
  • zenész
  • előadóművész
Kiadók
  • Mercury Records
  • Columbia Records
  • Epic Records
  • Philips
Patti Page weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Patti Page témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Patti Page (Claremore, 1927. november 8. – Encinitas, 2013. január 1.) amerikai énekesnő. A Tennessee Waltz című „abszolut lemezrekorder” dal előadója. Az 1950-es évek legnépszerűbb énekesnője volt. Hat évtizedes pályája során több mint 100 millió lemezt adott el.

Pályafutása

Az oklahomai Claremore-ban született, más források szerint viszont Muskogee-ben. Tulsában nőtt fel, ahol a templomi kórusban énekelt. Később két nővérével Fowler Sisters néven léptek fel. Az 1940-es évek közepén egy rádióállomásnál dolgozott. Amikor a Page Milk Company által szponzorált rádióműsor énekesnője, (aki Patti Page-nek nevezte magát), kilépett a rádiótól, Ann Fowler ekkor átvette a művésznevét. A rádiónál Jack Rael zenekarvezető figyelt fel rá, és a menedzsere lett.

1947-ben Patti Page lemezszerződést kötött a Mercury Recordsszal. Benny Goodman, Teddy Wilson, Wardell Gray és Stan Hasselgård dzsesszzenészekkel lépett fel. Első Top 20-as slágere George David Weiss és Bennie Benjamin együttműködédével született.

1950-ben jelent meg első milliós példányszámú kislemeze, a „With My Eyes Wide Open, I'm Dreaming”. 1950-ben Patti Page elsöpő sikert aratott a Tennessee Waltz-szal.[7]

A következő években gyakran szerepelt a poplistákon. 1958-tól saját televíziós műsora volt (The Patti Page Show). Időnként színésznőként is feltűnt, például az 1960-as Oscar-díjas „Elmer Gantry” című filmben, két évvel később pedig a „Szexi!” című vígjátékban.

Az 1960-as évek végétől helyezéseik a poplistákon csökkent. Utolsó sikerét 1981-ben aratta a „No Aces”-szel. 1997-ben koncertet adott a New York-i Carnegie Hallban a zeneiparban töltött 50. évére emlékezve. Grammy-díjat kapott a „ezért a „Patti Page Live” című CD-ért.

Encinitasban halt meg 85 évesen, 2013-ban (újév napján). Posztumusz Grammy-életműdíjat kapott. 2015-ben nyílt meg a Patti Page Exhibit a Claremore History Museumban, szülővárosában.

Diszkográfia

  • https://www.allmusic.com/artist/patti-page-mn0000747506/discography?1672901907338
  • https://www.45cat.com/artist/patti-page

Filmek

  • Elmer Gantry (1960)
  • Dondi (1961)
  • Kék Hawaii (1961)
  • Boys' Night Out (1962)
  • 2004: The Patti Page Video Songbook
  • 2004: Patti Page – Sings the Hits
  • 2005: In Concert Series: Patti Page
  • Patti Page az IMDb-n

Díjak

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ GeneaStar
  6. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ A Tennessee Waltz tízmillió példányban kelt el. Egyszerre állt első helyen a popzenei, a country és a rhythm and blues kategóriában. A dal 13 hétig maradt az első helyen, és az 1950-es évek legnagyobb slágere lett.

Források

  • https://www.theguardian.com/music/2013/jan/03/patti-page
  • https://www.okhistory.org/publications/enc/entry.php?entry=PA006
  • https://www.last.fm/music/Patti+Page/+wiki
  • https://gobertpartners.com/how-old-was-patti-page-when-she-died (magyarul)
  • https://meszarosmartonblogja.hu/2013/01/03/meghalt-patti-page-enekesno/ (magyarul)
  • https://www.werelate.org/wiki/Person:Clara_Fowler_%282%29
  • https://www.allaboutjazz.com/musicians/patti-page

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Patti Page című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.