Pauline Kael

Pauline Kael
Született1919. június 19.[1][2][3][4][5]
Petaluma
Elhunyt2001. szeptember 3. (82 évesen)[2][3][4][5]
Great Barrington
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
IskoláiKaliforniai Egyetem
Kitüntetései
  • Ivan Sandrof Lifetime Achievement Award
  • Guggenheim-ösztöndíj (1964)[6]
  • George Polk Award (1970)
  • Nemzeti Könyvdíj (1974)[7]
  • Crystal Award (1978)
Halál okaParkinson-kór
  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Pauline Kael témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pauline Kael (IPA: keɪl; Petaluma, 1919. június 19. - Great Barrington, 2001. szeptember 3.) amerikai filmkritikus volt, aki a The New Yorker magazin egyik írója volt 1968-tól 1991-ig. Leginkább "szellemes és komoly" kritikáiról volt ismert.[8] Véleményei általában eltértek a kortársai véleményeitől.

Korának egyik legbefolyásosabb filmkritikusa,[9] nagy hatással volt a műfajra. Roger Ebert szerint Kael "nagyobb hatással volt a filmkritika műfajára, mint bárki más az elmúlt három évtizedben", illetve "nála nem voltak szabályok, nem voltak elvárások".[10]

Élete

Isaac Paul Kael és Judith Kael gyermekeként látta meg a napvilágot. Szülei zsidó bevándorlók voltak Lengyelországból. Egy csirkefarmon éltek.[11][12] Testvérei Louis,[13] Philip (1909),[13] Annie[13] és Rose.[13][14] További testvérei Louis (1918) és Joseph (1914).[15][16] Mikor Kael nyolc éves volt, szülei elvesztették a farmot, így San Franciscóba költöztek.[9] Kael San Franciscóban járt középiskolába.[17] 1936-ban a kaliforniai Berkeley Egyetemen folytatta tanulmányait. Filozófiát, irodalmat és művészetet tanult, de 1940-ben kilépett. Úgy tervezte, hogy jogot hallgat, de végül csatlakozott egy művészcsoporthoz,[18] és Robert Horan költővel együtt New Yorkba költözött.

Három évvel később "bohém életmódot" folytatott; színdarabokat írt és kísérleti filmeken dolgozott.[9]

Magánélete

Egy ideig James Broughton filmrendezővel élt, akitől egy lánya született: Gina James. Kael egyedül nevelte fel őt.[19][20][21] Az ötvenes években Edward Landberg, a Berkeley Cinema-Guild and Studio tulajdonosa volt a férje.[22] A nyolcvanas évek elején Parkinson-kórral diagnosztizálták. Kael-nek egy unokája van: William Friedman.[23][24]

Hatása

Olyan filmkritikusokra volt hatással, mint A. O. Scott,[25] David Denby, Anthony Lane,[26][27] David Edelstein,[28] Greil Marcus,[28] Elvis Mitchell,[29] Michael Sragow,[28] Armond White,[30] és Stephanie Zacharek.[31]

Könyvei

  • I Lost It at the Movies (1965)
  • Kiss Kiss Bang Bang (1968) ISBN 0-316-48163-7
  • Going Steady (1969) ISBN 0-553-05880-0
  • The Citizen Kane Book (1971)[32]
  • Deeper into Movies (1973) ISBN 0-7145-0941-8
  • Reeling (1976)
  • When the Lights Go Down (1980) ISBN 0-03-042511-5
  • 5001 Nights at the Movies (1982) ISBN 0-8050-1367-9
  • Taking It All In (1984) ISBN 0-03-069362-4
  • State of the Art (1987) ISBN 0-7145-2869-2
  • Hooked (1989)
  • Movie Love (1991)
  • For Keeps (1994)
  • Raising Kane, and other essays (1996)

Jelentősebb kritikái

  • "Trash, Art, and the Movies", essay published in the Feb. 1969 issue of Harper's
  • "Raising Kane", book-length essay on the making of Citizen Kane published in the February 20, 1971 and February 27, 1971 issues of The New Yorker
  • "Stanley Strangelove", review of A Clockwork Orange from a January 1972 issue of The New Yorker
  • "The Man From Dream City", profile of Cary Grant from the July 14, 1975 issue of The New Yorker
  • Kael, Pauline (1980. június 23.). „Why Are Movies So Bad? Or, The Numbers”. The New Yorker, 82. o.  
  • Kael, Pauline (1985. január 7.). „The Current Cinema: Fever Dream / Echo Chamber”. The New Yorker 60 (47), 66–70. o.   Reviews Mrs. Soffel, directed by Gillian Armstrong, and The Cotton Club, directed by Francis Ford Coppola
  • Kael, Pauline (1985. január 14.). „The Current Cinema: Unloos'd Dreams”. The New Yorker 60 (48), 112–115. o.   Reviews A Passage to India, directed by David Lean
  • Kael, Pauline (1985. január 28.). „The Current Cinema: Lovers and Fools”. The New Yorker 60 (50), 86–91. o.   Reviews Micki and Maude, directed by Blake Edwards; Starman, directed by John Carpenter; The Flamingo Kid, directed by Garry Marshall

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Babelio (francia nyelven)
  6. ↑ https://www.gf.org/fellows/all-fellows/pauline-kael/, 2020. december 24.
  7. ↑ https://www.nationalbook.org/books/deeper-into-the-movies/
  8. ↑ Pauline Kael, Encyclopædia Britannica  Archivált másolat. [2006. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 4.)
  9. ↑ a b c Van Gelder, Lawrence. „Pauline Kael, Provocative and Widely Imitated New Yorker Film Critic, Dies at 82”, The New York Times , 2001. szeptember 4. (Hozzáférés: 2008. március 25.) 
  10. ↑ Ebert, Roger: Knocked up at the movies, 2011. október 22. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  11. ↑ „Pauline Kael Biographer: Why Writing About the Legendary Film Critic Was a 'Tremendous Challenge' (Q&A)”, The Hollywood Reporter, 2011. október 27. (angol nyelvű) „I went to Petaluma, Calif., and learned a great deal about the community of Jewish chicken ranchers in which she grew up. I was also very lucky: I found her ex-husband, Edward Landberg, who was still living in Berkeley. He was her only husband, although she liked to confuse people by telling them she had been married three times.” 
  12. ↑ When left-wingers and chicken wings populated Petaluma. J. The Jewish News of Northern California , 1999. május 7. „J. Wire Services”
  13. ↑ a b c d Pauline Kael : a life in the dark. New York: Viking (2011. május 15.). ISBN 978-0-670-02312-7. OCLC 938839616 
  14. ↑ Rosa Kael, Born 11/30/1913 in California. CaliforniaBirthIndex.org . (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  15. ↑ Louis Kael, Born 07/17/1918 in California. CaliforniaBirthIndex.org . (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  16. ↑ Joseph Kael, Born 11/28/1914 in California. CaliforniaBirthIndex.org . (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  17. ↑ Kael, Pauline – Movie Critic. Berkeley Historical Plaque Project , 2012 (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  18. ↑ Houston, Penelope. „Pauline Kael”, The Guardian, 2001. szeptember 5. (Hozzáférés: 2010. május 22.) 
  19. ↑ Seligman (2004). p. 11.
  20. ↑ James' Story (amerikai angol nyelven). Big Joy , 2015. február 27. [2019. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 13.)
  21. ↑ Pauline Kael's Legacy Built By Straying From Herd: interview with Brian Kellow, Kael biographer (angol nyelven). All Things Considered , 2011. december 4. (Hozzáférés: 2021. február 9.) „Pauline did not type, Pauline did not drive — Gina performed both those functions for her. And Gina was a very good critic of Pauline. She got to see Pauline's copy before anyone else did and she often had very, very important and influential things to say," he says. "But Pauline really wasn't wild about the idea of Gina breaking away and having her own life apart from her, and she didn't do anything really to encourage her in that direction as far as I can see”
  22. ↑ „New biography sheds light on film critic Pauline Kael's 'life in the dark'”, Pittsburgh Post-Gazette, 2011. október 30.. [2016. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. február 9.) (angol nyelvű) „Kael kept much of her personal life private – so much so that her obituary in The New York Times said she'd been married three times, although her new biography confirms that she was married just once (to Ed Landberg, with whom she ran the Berkeley Cinema Guild in the 1950s).” 
  23. ↑ PAMA Newsletter – November 2007. Princeton Academy of Martial Arts . [2008. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  24. ↑ „Obituaries: William Friedman, 25; practiced martial arts”, The Berkshire Eagle, New England Newspapers, Inc., 2007. október 16.. [2021. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. február 10.) (angol nyelvű) 
  25. ↑ Scott, A.O.. „The Movies Lose a Love And a Friend”, The New York Times , 2001. szeptember 16. (Hozzáférés: 2008. április 2.) 
  26. ↑ Denby, David. My Life As a Paulette (2003. október 20.) 
  27. ↑ Charlie Rose - charlierose.com. charlierose.com. [2008. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 3.)
  28. ↑ a b c Menand, Louis. Finding It at the Movies (1995. március 23.) „In his review, Menand writes of Kael's influence on Sragow, Edelstein, and Marcus” 
  29. ↑ "Q&A: Elvis Mitchell: Part 1", Undercover Black Man, March 5, 2007.
  30. ↑ Biggins, Walter: In Defense of Armond White | Features | Roger Ebert. www.rogerebert.com/
  31. ↑ Zacharek, Stephanie: The critic: Pauline Kael, R.I.P., 2001. szeptember 3. [2009. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 4.)
  32. ↑ The Citizen Kane Book. Boston: Little, Brown and Company (1971). OCLC 209252 

További információk

Nemzetközi katalógusok