Pavol Peter Gojdič

Pavol Peter Gojdič
Boldog Gojdics Pál Péter
Született	1888. július 17.[1][2][3] Eperjes Pillerpeklén[2]
Elhunyt	1960. július 17. (72 évesen)[3] Újvároska
Állampolgársága	osztrák–magyar ( – 1918. október 30.) csehszlovák (1918. október 30. – ) csehszlovák[2]
Foglalkozása	író katolikus pap katolikus püspök
Tisztsége	apostoli kormányzó (1926. szeptember 14. – ) címzetes püspök (1927. március 7. – ) megyéspüspök (1940. július 17. – )
Kitüntetései	Recipient of the Order of Tomáš Garrigue Masaryk, 2nd class (1991) Cross of Pribina class I (2000. január 3.)[4] Világ Igaza díj (2007. augusztus 6.)[3]
Halál oka	rák
Sírhelye	Keresztelő Szent János-főszékesegyház (1990–)
eperjesi görögkatolikus püspök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	szlovákiai görögkatolikus egyház
Szerzetesrend	Basilian Order of Saint Josaphat
Pappá szentelés	1911. augusztus 27. Eperjes
Püspökké szentelés	1927. március 25. Róma, Szent Kelemen-bazilika
Szentelők	Nyárádi Dénes (főszentelő) Constantine Bohachevsky (társszentelő) Josaphat Kotsylovsky (társszentelő)
Hivatal	eperjesi görögkatolikus püspök (1940-ig apostoli adminisztrátor)
Hivatali idő	1926–1960
Elődje	Nyárádi Dénes apostoli adminisztrátor
Utódja	Ján Hirka
Szentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Sztojka Sándor 1932. július 12. Boldog Hopkó Bazil 1947. május 11.
Társszentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ambróz Lazík 1949. augusztus 14. Róbert Pobožný 1949. augusztus 14.
Tisztelete
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Tisztelik	Római katolikus egyház Görögkatolikus egyház
Boldoggá vagy szentté avatási státusz	boldog (2001. november 4., Róma, II. János Pál pápa)
Ünnepnapja	július 17.
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Pavol Peter Gojdič témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pavol Peter Gojdič, magyarul Gojdics Pál Péter (Eperjes vagy Pillerpeklén, 1888. július 17. – Újvároska, 1960. július 17.) boldoggá avatott szlovák bazilita szerzetes, eperjesi görögkatolikus püspök, aki mártíromságot szenvedett a csehszlovák kommunista rezsim alatt.

Pályafutása

Papi családban született. Tanulmányait Cigelkán, Bártfán és Eperjesen végezte el, majd 1907-ben érettségizett le. Teológiai tanulmányait Eperjesen, majd a budapesti Központi Papnevelő Intézetben végezte el. 1911. augusztus 27-én Eperjesen szentelte pappá – Kornél testvérével együtt – Vályi János eperjesi püspök.

Első szolgálati helyén 1911-ben, rövid ideig apja, Stefan mellett volt káplán. 1912-ben középiskolai oktatónak és szemináriumi prefektusnak nevezték ki. Később Kisszebenben lett levéltáros és káplán. 1919-ben püspöki irodaigazgató lett, melyről 1922-ben lemondott, amikor környezete meglepetésére július 20-án belépett a bazilita rendbe. Szerzetesi beöltözése 1923. január 27-én volt, ekkor felvette a Pál szerzetesi nevet.

Püspöki pályafutása

1926. szeptember 14-én eperjesi apostoli adminisztrátornak, 1927. március 7-én, 39 éves korában Harpasa-i címzetes püspöknek nevezte ki XI. Piusz pápa. Püspökké szentelésére Rómában került sor a Szent Kelemen-bazilikában 1927. március 25-én.

Szolgálata alatt iskolákat, árvaházat, illetve több parókiát alapított, többek között Prágában, Pozsonyban és Léván. 1939. április 13-án XII. Piusz pápa kinevezte a munkácsi apostoli adminisztratúra szlovákiai apostoli adminisztrátorává. Ezt a kinevezést vissza akarta utasítani, de a visszautasítást és lemondást a pápa nem fogadta el, hanem helyette kinevezte 1940. július 17-én eperjesi püspöknek. Beiktatása augusztus 8-án volt.

1950-ben a Csehszlovák Népköztársaság betiltotta a görögkatolikus egyházat. Április 28-án egy törvénytelenül összehívott gyűlés az eperjesi Fekete Sas szállóban kimondta az egyházmegye visszatérését az ortodox egyházba. A gyűlés küldöttséget intézett a püspökhöz, hogy adja át a székesegyház kulcsait, melyet ő megtagadott, s ezért a küldöttség tagjai rendőri intézkedést kértek, s a püspököt letartóztatták. 1951-ben a Szovjetunió elleni kémkedés és hazaárulás vádjával elítélték. Börtönbüntetését többek között Illaván és Lipótváron töltötte.

Felajánlották neki, hogy szabadon engedik, ha elfogadja a csehszlovák ortodox egyház pátriárkájának tisztét, de ő elutasította az ajánlatot, mert hűséges akart maradni a pápához és egyházához. A kínzások és rossz börtönkörülmények következtében 1960-ban, a 72. születésnapján tüdőrákban a börtönkórházban elhunyt.

Lipótváron temették el, nevétől megfosztva. A fejfáján csak 681. szám szerepelt. 1968-ban, az úgynevezett Prágai tavasz engedményeként testét exhumálták, s szarkofágját az eperjesi székesegyházban helyezték el.

Emléke, tisztelete

2001-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.

A Jad Vasem Intézet 2008-ban a Világ Igaza címmel tüntette ki, a második világháború alatti zsidómentő tevékenységéért.

Jegyzetek

Források

• Bishop Bl. Pavel Peter Gojdic, O.S.B.M. † (angol nyelven). catholic-hierarchy.org. (Hozzáférés: 2012. szeptember 17.)
• Pavol Gojdič életrajza (angol nyelven). vatican.va. (Hozzáférés: 2012. szeptember 17.)
• The Righteous Among The Nations – Pavel Gojdic Archiválva 2018. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
• Hetényi Varga Károly – Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, Lámpás Kiadó, Abaliget, 1992, 541-542. p.
• Magyar Katolikus Lexikon – Gojdics Péter Pál

  

További információk

• Bishop Bl. Pavel Peter Gojdic, O.S.B.M., Catholic-Hierarchy (angol)
• Iván Barnabás: Aranyszívű püspök. Boldog Gojdics Pál élete; Hierotheosz Egyesület, Máriapócs–Debrecen, 2021
• 2020 Fragmenty veda a život