Pennine-hegység

Pennine-hegység
Tipikus pennine-i táj, Saddleworth Moor a Wessenden völgy felé tekintve
Tipikus pennine-i táj, Saddleworth Moor a Wessenden völgy felé tekintve

Magasság893 m
OrszágEgyesült Királyság
Legmagasabb pontCross Fell
Elhelyezkedése
Pennine-hegység (Egyesült Királyság)
Pennine-hegység
Pennine-hegység
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
é. sz. 54° 42′ 10″, ny. h. 2° 29′ 12″54.702777777778, -2.486666666666754.702778°N 2.486667°WKoordináták: é. sz. 54° 42′ 10″, ny. h. 2° 29′ 12″54.702777777778, -2.486666666666754.702778°N 2.486667°W
Térkép
Térkép
A Pennine-hegység vonulata Észak-Angliában.
A Pennine-hegység vonulata Észak-Angliában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Pennine-hegység témájú médiaállományokat.

A Pennine alacsony hegylánc Észak-Angliában és Dél-Skóciában. Északnyugat-Angliát választja el Yorkshire-től és Északkelet-Angliától.

Gyakran nevezik Anglia gerincének.[1][2][3] A hegység többé-kevésbé folyamatos láncot alkot a derbyshire-i Peak Districttől a Yorkshire Dales-en, Nagy-Manchester északi és keleti szegélyén, a lancashire-i Nyugat-Pennine mocsarakon és a cumbriai hátságon keresztül az angol-skót határon elnyúló Cheviot-dombságig. Az Aire-völgytől (Aire Gap) északra a Pennine nyugat felé ágazik Lancashire-be, a Bowland-erdőbe, délre pedig a Rossendale-i hátságba.

A fenti definíció általánosan elfogadott, bár szorosan véve a Cheviot-dombság nem tartozik a Pennine-hoz, mivel elválasztjat tőle a Tyne-hágó és a Whin Sill tömbje, amelyek mentén az A69-es út és Hadrianus fala halad. De mivel keresztülvág rajtuk a Pennine-gyalogút, gyakran a Pennine részeként emlegetik a dombságot is. Ezzel szemben a Pennine déli végéről az a közvélekedés, hogy valahol a derbyshire-i High Peak kerületben van - gyakori vélemény szerint Edale-nél, ahol a Pennine-gyalogút indul -, de valójában dél felé Staffordshire-ig és Cheshire-ig terjed. A Pennine valódi déli vége Stoke-on-Trent város térségében van, Edale-től mintegy 40 mérföldre (64 kilométerre) délre.

Fontos vízgyűjtő terület számos víztározóval jelentős folyók felső folyásánál. Sokan az Egyesült Királyság egyik leglátványosabb tájának tartják.[4] Az Észak-Pennine-t és Nidderdale-t is Különleges Természeti Szépségű Terület-nek (Area of Outstanding Natural Beauty) nyilvánították és a hegység egyes területei a Peak District Nemzeti Park, a Yorkshire Dales Nemzeti Park és a Northumberland Nemzeti Park részeit képezik.[5] A 429 kilométer hosszú Pennine-gyalogút, a sziget első hosszútávú ösvénye végigfut csaknem az egész hegységen.[6]

Angliai mércével gyéren lakott terület.

Földrajzi nevei

A Pennines földrajzi nevei nyomokban őrzik a valamikor itt élt kelták és rómaiak hagyatékát. Ilyen név például Penrith városé, a Pen-y-ghent lanka, az Eden-folyó, vagy Cumbria. Ennél gyakoribbak az angolszász vagy óészaki eredetű nevek. Yorkshire-ben és Cumbriában olyan óészaki földrajzi köznevek is forgalomban vannak, amelyeket a sztenderd angol nem használ: gill (mint keskeny, meredek völgy), beck (mint csermely), fell (mint domb) vagy völgy).

Magassága

A Cross Fell csúcsa, a háttérben a Great Dun Fell.

A Pennine nem magas, gyakran az alacsony hegyet, dombot jelölő fell szóval együtt említik. Legmagasabb pontja a Cumbria keleti részében található Cross Fell (2930 láb, azaz 893 m). Más fontosabb csúcsai:

  • Mickle Fell 2585 láb (788 m)
  • Whernside 2415 láb (736 m)
  • Ingleborough 2372 láb (723 m)
  • High Seat 2328 láb (710 m)
  • Wild Boar Fell 2324 láb (708 m)
  • Pen-y-ghent 2274 láb (693 m)
  • Kinder Scout 2087 láb (636 m).

Völgyei (dales)

A Felső-Nidderdale.
  • Airedale
  • Calderdale
  • Dovedale
  • Nidderdale
  • Ribblesdale
  • Swaledale
  • Teesdale
  • Weardale
  • Wensleydale
  • Wharfedale

Gazdasága

Legfontosabb gazdasági ágai a birkatenyésztés, a külfejtés és a turizmus.

Legfontosabb települései

Buxton látképe.

Közlekedése

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Néprajza

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

  1. Poucher, W.A. (1946), The Backbone of England. A photographic and descriptive guide to the Pennine range from Derbyshire to Durham., Guildford and Esher: Billing and Sons Limited.
  2. Edwards, W. & Trotter, F.M. (1975), The Pennines and Adjacent Areas (Third ed.), Handbooks on the Geology of Great Britain, London: HMSO (published 1954), p. 1, ISBN 0 11 880720 X.
  3. Pennines -- Britannica Online Encyclopedia. (Hozzáférés: 2008. február 28.)
  4. Writer inspired by beauty of Pennines celebrates its views - Yorkshire Post. www.yorkshirepost.co.uk. (Hozzáférés: 2008. október 13.)[halott link]
  5. Designated Landscapes Index. Natural England. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 2.)
  6. Trail stats, Pennine Way. National Trails Homepage. The Countryside Agency. [2007. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 3.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pennines című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • The Pennine Edge Forest Network
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap