Perm (település)

Ez a szócikk az orosz városról szól. Hasonló címmel lásd még: Perm (egyértelműsítő lap).

Perm (Пермь)
Perm címere Perm zászlaja
egyéb neve(i): 1940-1957 Molotov (Молотов)
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Permi határterület
Alapítás éve	1723
Polgármester	Dmitrij Szamojlov
Irányítószám	614000–614999
Körzethívószám	342
Testvérvárosok	Lista Louisville Oxford Duisburg Amnéville Agrigento Csingtao Realmonte
Népesség
Teljes népesség	1 027 153 fő (2023. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	171 m
Terület	799,68 km²
Időzóna	YEKT (UTC+6)
Elhelyezkedése
Perm Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 00′, k. h. 56° 10′58, 56.16666666666758.000000°N 56.166667°EKoordináták: é. sz. 58° 00′, k. h. 56° 10′58, 56.16666666666758.000000°N 56.166667°E
Perm Pozíció a Permi határterület térképén
Perm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perm témájú médiaállományokat.

Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja. Fontos folyami kikötő a Káma folyó partján.

Lakossága: 991 162 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Fekvése

A város a transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél, a Volga legnagyobb bal parti mellékfolyója, a Káma két partján fekszik, mintegy 80 km hosszan terül el.

Története

A 18. század elején az Orosz Birodalom megkezdte a területén található természeti kincsek feltárását, hasznosítását. I. (Nagy) Péter cár 1720. március 20-án kelt rendeletében utasította Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev tüzérkapitányt, neves történészt és geográfust, hogy induljon el az Urálba réz és ezüst kohók létrehozására.

Tatyiscsev a Káma mentén, a Jegosiha folyó torkolatánál jelölte ki egy rézkohó helyszínét, figyelembe véve a környék gazdag rézérc lelőhelyeit és azt, hogy a folyó biztosította a megtermelt réz és ezüst szállítását. 1723. május 15-én kezdték meg a rézkohók építését. Ezt a dátumot tekintik a város alapítási dátumának. 1736-ban az első üzemtől 4 km-re, a Káma mentén újabb rézkohót építettek.

A rézkohók köré települt munkás kolóniákat II. (Nagy) Katalin cárnő 1780. december elsején kelt rendeletében városi rangra emelte. A város ekkor kapta a Perm elnevezést és a Permi kormányzóság székhelye lett. 1788-ra a rézérc telepek kimerültek, így a permi rézkohókat bezárták. Mivel az ipar megszűnt, a város hanyatlásnak indult, a 19. században a lakosság lélekszáma is csökkent.

1874–1878 között megépült Perm és Jekatyerinburg között az uráli vasútvonal, majd 1889-ben elérte Permet a transzszibériai vasútvonal is, megteremtve a vasúti összeköttetést Európával. A vasút újra beindította az ipar fejlődését, és Perm az Urál fontos nehézipari központjává vált. 1940-ben felvette Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevét. Az SzKP XX. Kongresszusát követően, 1957-ben visszakapta történelmi elnevezését.

Gazdasági élet, közlekedés

Gazdaság

Közlekedés

Oktatás, Kultúra

Oktatás

A Permi Állami Egyetemet, Oroszország egyik legrégebbi egyetemét 1916-ban alapították. Ez volt az Urál első felsőfokú oktatási intézménye. A Permi Állami Egyetem klasszikus tudományegyetem, 12 fakultással.

Érdekesség

1840-ben Sir Roderick Impey Murchison skót geológus Perm környékének geológiai vizsgálatait végezve azonosította a Perm földtörténeti időszakot, melyet a városról nevezte el.

Perm testvérvárosai

• Louisville,  USA
• Oxford,  Anglia

Jegyzetek

Források

• Perm honlapja (oroszul)