Pesti-hordalékkúpsíkság

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Pesti-hordalékkúpsíkság
Elhelyezkedés	Duna menti síkság
Nagytáj	Alföld
Középtáj	Duna menti síkság
Fontosabb települések	Budapest, Vác, Dunakeszi
Elhelyezkedése
Pesti-hordalékkúpsíkság Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 15′ 00″47.41667, 19.2547.416670°N 19.250000°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 15′ 00″47.41667, 19.2547.416670°N 19.250000°E

A Pesti-hordalékkúpsíkság földrajzi kistáj (földrajzi tájegység) Magyarországon. A síkság az Alföld nagytáj, ezen belül a Duna menti síkság középtáj részét képezi. Köznapi elnevezése a rövidebb Pesti-síkság.

Határai és leírása

Határai északról és keletről az Északi-középhegység (Börzsöny, Cserhát, Gödöllői-dombság és Monor–Irsai-dombság), nyugatról a Duna, délről a Csepeli-sík és a Kiskunság.

A Pesti hordalékkúpsíkság legalacsonyabb pontja a 98 méteres tengerszint feletti magasságú Duna, míg a legmagasabb pontja a 251 méter magas, ami egyben a Duna menti síkság legmagasabb pontja is. A tájegység egy dél felé nyitott, félmedenceszerű kistáj, amely kelet felé, a magasabb teraszok irányába lépcsőzetesen emelkedik. A teraszok nagyjából észak-dél irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei nyugat-kelet irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalják. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság.^[1]

A tájegység a Duna menti síkság északi, elkeskenyedő részét képzi, melyet a Budai-hegység és a Gödöllői-dombság közé ékelődő hordalékkúp-teraszok tagolnak.^[2] Jelentős hányadát települések és mezőgazdasági területek foglalják el. Növény fajszám: 400-600, ezen belül védett fajok száma 40-60.^[3]

Talán a legismertebb mocsaras területe a Merzse-mocsár, amely Budapest XVII. kerülete szélén található.

Települések

A tájegység települései (a Szentendrei-sziget települései nélkül, északról délre):

• Vác
• Sződliget
• Göd
• Dunakeszi
• Budapest (a Dunától keletre eső része, Csepelt kivéve)
• Ecser
• Vecsés
• Gyál
• Üllő
• Vasad
• Csévharaszt
• Felsőpakony
• Alsónémedi
• Ócsa
• Inárcs
• Kakucs
• Újhartyán

Jegyzetek

Források

• Pest-síkság programturizmus
• Kistérségi természetvédelmi fejlesztési terv PDF

További információk

• Jókai Mór: A pesti síkság